12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
11.25.
| Sajtó és ideológia a hatvanas években >>>
11.24.
| Duda Éva Társulat EGYPERCESEK >>>
11.23.
| Művészeti mozifilmek a fotelből >>>
NAPI TANDORI

11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>
10.09.
| Sziveri János költőre emlékeztek a Kertész Imre Intézetben >>>
10.05.
| Elhunyt Böndör Pál költő, dramaturg >>>

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Vladimir Nabokov: Tolsztoj
2016.11.22 - tiszatáj

 

Egy kép az antológiában: öreg

meztéllábas. Továbblapoztam: nem gyúlt

fel képzetem. Ugyan már! Puskin – az már

valami: köpeny, szikla, tengernek

habjai… A szót magát, hogy „Puskin”,

benövi nyomban versek bojtorjánja,

s a múzsa suttogja mind a neveket,

kik körötte sündörögtek: Delvig,

Danzasz, d’Anthes; és édes hangzattal

teli az élete – a líceum

Déliájától a párbaj fagyos

reggeléig. Tolsztojt csillogó legenda

még nem lengi be. Élete nem izgat

minket. Az emberek neve, kik így-úgy

véle voltak, még éretlen cseng: majd az

idő ad nékik misztikus zengzetet;

de az még odébb van: Csertkovot

említve csak béklyóznám versemet.

Így van ez: az emlékezetnek el kell

veszítnie tárgyias emlékét

a múltnak, hogy pletykákból eposz

szülessék, s a csendből dallamok.

De nékünk még, ha tetszik, ha nem, túl

kegyes közelség adatott hozzá

az időben. Meglehet, unokáink

ostobán irigykedni fognak ránk.

A ravaszdi gépezetek olykor

művileg szítják az emlékezést.

Egy gramofonlemez még híven őrzi

hangját: fennhangon olvas, monoton,

sietve, tompán, és megbotlik a szón:

„Isten”, s megismétli: „Isten”, s olvas

tovább, kicsit rekedten – mint az ember,

ki a szomszéd fülkében köhög,

mikor a vonat egy éji állomáson

sóhajtva megáll, ahogy szokott.

Mondják, régi filmek archívumában,

melyek most vaksin hunyorognak, van

egy felvétel Jasznaja Poljanából:

egy semmi kis ember, öregecske,

töppedt, szél borzolta szakállal

fürgén lépked tova, arca haragvó,

az operatőrrel zsémbel. És tetszik

ez nekünk: oly közel van, oly érthető.

Jártunk őnála, mellette ültünk.

Nem ijeszt a zseni, ki házasságról

beszél vagy falusi iskolákról…

Érezve, hogy egy velünk, egyenrangú,

vitatkozhatunk is vele akár,

tisztelgő mosollyal szólítjuk meg:

Lev Nyikolajevics, no és mit szól ehhez

vagy ahhoz… Az esti szamovár mellett

megannyi bölcs szónokol: vallások,

filozófiák, államok árnyai villódznak

a patyolat abroszon – mennyi öröm!

De van, mit sehogy el nem képzelhetünk,

akárha jegyzetelnénk egyre lelke

körül, miként tűzvész tudósítói.

A szent bizsergéshez, mi őbenne

a legfőbb, el nem jutunk. Az titok!

Tán emberfölötti!

Az éjszakákról

beszélek, midőn Tolsztoj alkotott;

a csodáról, képek hurrikánjáról,

mely sötét egekben tombolt az

alkotás óráiban… Hiszen élő

emberek születtek akkor! Így adja

át az Úr választottjának ősi, szent

jogát, hogy világokat teremtsen,

s a húsba nyomban lelket leheljen.

És lám, élnek ők: élő mindenük –

szokásaik, modoruk, szójárásaik;

s a hazájuk az az Oroszország,

melyet mi is őrzünk magunkban, mélyen,

hol homályos álmokban rejtezik szótlanul:

Illatok, színek, hangok országa,

a mező fölött csüngő hatalmas fellegé,

szerelmes lápoké, hol megannyi vad

tenyész… Hogy szeretjük mindezt!

S Tolsztoj teremtményeit, ezernyi embert,

kik életünkön csodásan átderengnek,

átszínezve mindent, midőn emlékezünk –

mintha csak valóban mellettük éltünk volna.

A tömegben megismertük Karenint

megannyiszor a fekete fürtjeiről: a kis

Scserbackajával áhított mazurkát

táncoltunk a bálban… És érzem, ahogy

megannyi rím szökken virágba,

és láthatatlan szárny feszít, emel…

Tudom, a halál csak holmi határ;

vagy épp: a halál egyetlen kép nekem:

íme, az utolsó sor is leírva,

s kihunyt a fény az íróasztal fölött.

Még egy látomás visszfénye ott dereng,

de hirtelen: itt a vég, a végleges…

Elment ő is végül, a kényes alkotó, ki

áttetsző szavakba osztotta a létezés

zaját, az egyedül számára tiszta zajt…

Egyszer egy véletlen állomáson

leszállt, és ismeretlen útra fordult,

s aztán – éjszaka, némaság és titok…

1928

M. Nagy Miklós fordítása

(Megjelent a Tiszatáj 2016/5. számában)


Címke: , , , ,
2020.12.01 - tiszatáj

KUTASI TÜNDE SZOBRÁSZMŰVÉSZ MŰHELYSZÖKEVÉNYEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A bronz beavatott suttogása átszivárog a lélegzet-nyomok és időgyomok ágyásain, s belehelyezkedik a komponált idő-töredékek (helyspecifikus) zeg-zugaiba… Egy-egy sarok magába fordul, az ívek, a hasítékok, az éles gondolatok lecsendesednek… – Elmélkedik a leíró, miközben a művésznő portfólióját lapozva, belső lépéseket téve, kronológiát elvetve halad, így tekintve át az eddigi életmű kiemelt alkotásait… – NAGY ZOPÁN MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

SZÖVEGDISZKÓ – SZÖVEGKLIPEK
A Tiszatáj online és a Homo Ludens Project bemutatja: A Szövegdiszkó egy színházi előadássorozat, pontosabban egy színházi performansz, amelyben az irodalom, az intermédiaművészet, a zene és a film műfaja keveredik. Fúzió, ahogyan ezt említeni szokták, akár ezen lap hasábjain is. Viszont a tél a hópelyhek és jégvirág helyett a karantént hozta el. Újra. Ismét bezártság, ismét korlátozások. Nem állunk le, mondogattuk egymás között, és lett kamera, lett kiaknázatlanná vált színházterem, és lettek lelkes alkotók […]

Tovább olvasom >>>
2020.11.29 - tiszatáj

VIDA CERKVENIK BREN: WHY DON’T WE DO IT IN THE ROAD
Van, aki tanítja, van, aki tudja, és van, aki csinálja: a 2019 tavaszán megjelent, Why dont’ we do it in the road: A personal guide to outdoor interactive theatre szándéka szerint mindezen halmazokat kívánja megszólítani. És hatékonyan teszi is: a szerző Vida Cerkvenik Bren a 2006-ban született neves szlovén előadó-művészeti csoport, a Kud Ljud alapítója és alkotója. A szabadtéri akciókban utazó csapat mindegyik projektje a negyedik fal lebontásán munkálkodó érdemi megmozdulás… – JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.28 - tiszatáj

PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA TURCZI ISTVÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
A Műhelyinterjú sorozatban magyar irodalmi tehetséggondozó műhelyek vezetőivel beszélget Pánczél András az általuk végzett munkáról, céljaikról, eredményeiről. A sorozat rálátást biztosít a tehetségazonosítás és a tehetséggondozás folyamatában részt vevő személyek és szervezetek munkájára. Bemutatja azt az egymástól leginkább függetlenül, jórészt civilek által működtetett tehetséggondozó rendszert, mely hozzájárul az irodalmárok pályakezdéséhez.

Tovább olvasom >>>
2020.11.24 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÁL SÁNDOR ATTILÁVAL
A Törzsasztal Műhely – kihasználva az utolsó lehetőségek egyikét – november elején tartotta az év utolsó személyesen látogatható műhelyét és kötetbemutatóját a Jazz Kocsmában. Az irodalmi sorozat vendége ezúttal Pál Sándor Attila volt, akivel Bíró-Balogh Tamás beszélgetett. A szerzővel az esemény után készítettünk interjút Balladáskönyv című kötetéről… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.24 - tiszatáj

FUSS
Nehéz spoiler nélkül beszélni Aneesh Chaganty előző filmje, a Keresés legnagyobb csavarjáról, ugyanis e fordulat rögtön új munkájának origóját képezi. Második thrillerének premisszája az ottani tettes archetípusával, illetve, ha még konkrétabbak szeretnénk lenni, a látszólagos gyermeki támogatás, sőt, túlzott szeretet, majd az ebből fakadó burokban élés dilemmakörével indít… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.20 - tiszatáj

KINEK A HÁZA?
Háttérben suhanó rémalak, későn megforduló, gyanútlan karakterek, fény-árnyék játék, ritkásan világított terek. Jó ideig csupán primitív hatáskeltő mechanizmusokkal operál Remi Weekes Kinek a háza? című horrorja. Szerencsére nem is tévedhetnénk nagyobbat: a rendező Netflixen startolt kísértettörténete, pontosabban szellemházas horrorja ugyanis végül előnyt kovácsol a hiányosságaiból, jócskán túllendülve a sablonok eszköztárán… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő