06.18.
| Én és a környezet >>>
06.28.
| A szegedi Metanoia Artopédia a Zsámbéki Színházi Bázison >>>
06.13.
| Törékeny papírkert a K.A.S Galériában >>>
06.26.
| Székely János Napok a Gyulai Várszínházban >>>
06.11.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál >>>
06.09.
| Magyar előadások a gyulai Shakespeare Fesztivál programjában >>>
06.08.
| Könyvhét – Szerzőink dedikálnak >>>
06.07.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget >>>
06.07.
| Koncertek, társasjáték és Lemezjátszó a II. Gárdonyi Pikniken >>>
06.07.
| Közel 600 jelentkezés jött a Táblaképfestészeti Biennáléra >>>
06.01.
| COURAGE-PAREVO nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál >>>
06.08.
| Itt vannak az Év Gyerekkönyvei >>>
06.04.
| Könyvhét – Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
06.03.
| Könyvhét – Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Könyvhét – Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Könyvhét – Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.02.
| UNFAKE! – 18. ARC közérzeti pályázat >>>
06.01.
| Megihlette a Metropolitan Opera a Szegedi Szabadtérit >>>
04.25.
| Elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművész, a nemzet művésze >>>
04.23.
| Siker útján az új szegedi papucs! >>>
04.20.
| 15 éve jelent meg először a magyar National Geographic >>>
04.18.
| Folytatódik az Aranyfeszt! >>>

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>

KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ A szegedi egyetemen több ezren végeznek évente, informatikusok, jogászok, tanárok – mondhatni, hétköznapi foglalkozást űző emberek. Ám különlegesen kreatív, intenzíven alkotó emberek is végeznek egyetemünkön: képzőművészek. A grafikusoktól, a festőkön át, a síküveggel dolgozó művészig. Az ő hétköznapjaikat sokkal nehezebb lehet elképzelni, mint egy kémikusét vagy tolmácsét, hiszen az […]

>>>

Mire táncoltak New Orleansban?
2016.11.01 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS
GAYER MÁTYÁS
JAZZ ZONGORISTÁVAL ÉS
HOFECKER MÁTYÁS
BŐGŐSSEL

Az egyetem dísztermében gyakorolnak, az Őszi Kulturális Fesztivál koncertjére próbálják össze még utoljára a számokat. A zene, amit játszanak, nagyon emberbarát. Olyan lazán és természetesen fut körbe a teremben, hogy fantáziám egy pillanat alatt benépesíti azt New Orleans-i zenészekkel, bokáig pezsgőben tipegő, túlsminkelt filmcsillagokkal, szivarfüsttel, szomorúan végződő love sztorikkal, s melléjük képzelem még a fekete énekesnőt is. Huszonévesek, de már a világ nagy jazz zenészeivel játszottak együtt. Hónapokig járták a New York-i klubokat, hogy az „életből” tanuljanak, jelenleg Bécsben élnek és körbeturnézzák Európát. Gayer Mátyás zongoristával és Hofecker Mátyás bőgőssel beszélgettem első szegedi koncertjük előtt.

– Egész koncerten kotta nélkül játszotok. Hogy működik a jazz? Amit most játszottatok, azt mind fejből tudjátok, vagy vannak alapmotívumok, melyeket, variáltok és improvizáltok rá?

H. M.: A jazznek az alaprepertoárját a Great American Song Book számai adják, melyet a 20. század eleji Broadway és musical zeneszerzők (pl. Gershwin, Cole Porter…) írtak. Ezeket a dalokat a világ minden táján ismerik és (fejből, kotta nélkül) játsszák jazz muzsikusok, ez ennek a zenének a közös nyelvezete. Ma este mi ebből a repertoárból játszunk különböző kompozíciókat (jazz sztenderdeket), illetve elhangzik majd egy klasszikus zenei feldolgozás is Gayer Mátyástól.

G. M.: Egy Chopin-darabot írtam át jazzre. Nagyon fontos a két zenei műfaj kapcsolata, hiszen a jazz többek között a klasszikus zenéből fejlődött ki.

– Mik a klasszikus jazz hangszerek, melyeket már a legkorábbi időkben is használtak?

G. M.: A jazz alapvető hangszereit két csoportra lehet osztani: szólóhangszerekre (pl. trombita, szaxofon, harsona) és a ritmusszekcióra (dob, nagybőgő, gitár, zongora). Mostani duónk a zongora és nagybőgő párbeszédéről szól. Szóba jött, hogy fejből játszunk. Ezeket a számokat nyilván lehet kottából is előadni, de ha tudjuk őket anélkül, akkor tudunk a nüanszokra figyelni. Ha a nagy jazz öregeket megnézi az ember, legtöbb esetben fejből játszanak, így jobban el lehet mélyülni a zenében.

– A jazz egy nagyon emberbarát dolog. Fizikailag is nagyon természetesen reagálunk rá.

H. M.: A jazzt ritmikája különbözteti meg az összes többi zenei műfajtól, mely egykor tánczene volt, vagyis az akkori pop zene. Ez szólt New Orleansban és a többi nagyvárosban is, erre táncoltak az emberek. Az a célunk, hogy a hallgatók még duó felállásban is érezzék a zene lüktetését, és akár táncolni is tudjanak rá.

– A mai popzenének a jazz az őse?

G. M.: A jazz nagyban közrejátszott a mai popzene előzményeként: a rock & roll, majd későbbi műfajok (pl. R’n’B) is összefüggenek vele. De manapság a jazz rendkívül tág, a tánczenétől gyakran távolodó fogalom, melyet a népzenével, rockzenével és sok minden mással ötvöznek, s főleg itt Európában rengeteg válfaja él egymás mellett.

– Most itthon éltek Magyarországon? Merre jártatok az utóbbi időben?

G. M.: Most voltunk mindketten New Yorkban, két hete értünk haza egy egyhónapos tartózkodás után. Egyébként Bécsben lakunk: én ott tanulok mester szakon, Matyi pedig most diplomázott.

– Mit csináltatok kint?

H. M.: Minden este zenét hallgattunk, klubokba, koncertekre jártunk, sok zenésszel ismerkedtünk meg. Egyébként is sok zenészt ismertünk már kint, de ez még tovább bővült, s nagy részükkel volt is lehetőségünk együtt játszani. Tapasztalatszerzés, tanulási folyamat és új zenei inspiráció volt a kiutazás célja. Még él az idősebb jazz generáció néhány képviselője is, tőlük első kézből tanulni nagyon nagy szó. Ráadásul közeli kapcsolatba lehet kerülni, hiszen nap, mint nap játszanak és jelen vannak a klubokban. Ez olyan számunkra, mint egy tanulmányút, igyekeztünk minél több tapasztalatot szerezni.

– Vannak kifejezetten olyan jazz klubok, ahol el lehet csípni ezeket a zenészeket?

G. M.: Persze. Régebben azért több volt, de manapság is nagyon sok hely van, ahol ezek az ismert muzsikusok nap, mint nap fellépnek.

– Sok magyar zenész van kint?

G. M.: Egyáltalán nem. Nagyon drága a város és nehéz érvényesülni, sok pénz és művész vízum vagy zöldkártya kell a kint tartózkodáshoz. Amerikát amúgy is nehéz megszokni európaiként: más a kultúra és a légkör, az emberek mentalitása.

H. M.: Inkább jellemzően gazdagabb nyugat-európai országokból (pl. Németország, Franciaország, Svájc), valamint Ázsiából érkeznek az USA-ba. Őket is New York pezsgő zenei élete motiválja.

– Magyarországon vannak jazz klubok?

G. M.: Igen, Budapesten többek között a Budapest Jazz Club, az Opus Jazz Club vagy az IF Kávézó, de szerencsére a vidéki nagyvárosokban is működnek klubok.

– Bécs ilyen szempontból jobb, mint Budapest?

H. M.: Ami szerintem a fő különbség, és komolyabb probléma a magyar zenei élettel, hogy zártabb Nyugat Európához képest, amely hálószerűen működik. A különböző nemzetiségű zenészek heti szinten játszanak együtt. Ebből a körforgásból a magyar zenészek sajnos ritkábban részesülnek.

– Turnéztok sokat? S ha igen, milyen felállásban játszotok?

G. M.: Szerencsére van sok lehetőségünk fellépni. Rendszeresen zenélünk együtt a szakma neves képviselőivel (pl. Jim Rotondi, Jesse Davis, Luis Bonilla, Dusko Goykovich, Stjepko Gut). Az elmúlt évek során volt alkalmunk különböző országok (Németország, Spanyolország, Svájc, Anglia…) patinás színpadain megmutatni magunkat. Nagyszerű érzés a zenénkkel ennyi helyre eljutni.

H. M.: Természetesen sokféle felállásban játszunk, a ma esti duótól kezdve egészen a big bandig.

– Szegeden már játszottatok?

G. M.: Érdekes, de nem, pedig engem nagyon sok rokoni szál köt ide. Az egyik dédmamám ágáról innen származom, és jelenleg is itt él a családom egy része. Családfámat vissza lehet vezetni a 19. századig, az őseimnek még szobra is van Szegeden, ezért nagyon örülök, hogy itt fogok fellépni.

Váraljai Anna

 

14900468_557137574474830_490979518473119965_n 14925614_557137511141503_4273136350048550166_n 14925264_557137254474862_7975537938016133668_n 14925375_557137261141528_9104922742733697355_n 14947635_557137494474838_7454837627635542417_n 14947593_557137424474845_5373496754770915696_n 14601059_557137414474846_2516223060021346710_n 14947724_557137364474851_878795879494358064_n 14908367_557137351141519_8799229795461346228_n 14938305_557137304474857_3238611672738745403_n 14606545_557137294474858_6568487624609358916_n 14947959_557137257808195_2301083875789708057_n

Fotó: Rómer János (Őszi Kulturális Fesztivál)

 

A Gayer Mátyás – Hofecker Mátyás Duo koncertje
2016. október 28. péntek, 20 óra – Millenniumi Kávéház
Őszi Kulturális Fesztivál (SZTE)

 


Címke: , , , , , ,
2018.06.17 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS KEMÉNY ISTVÁNNAL
Június 12-én az Ünnepi Könyvhét keretében Kemény István volt a Grand Café vendége. Lúdbőr című esszé- és Nílus című verseskötete kapcsán a szerzővel Klajkó Dániel beszélgetett… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A FA ALATT
Piagőzös, melankolikus atmoszférát vitriolos, emberi gyarlóságokat feltérképező vonalvezetésre cserélt Hafsteinn Gunnar Sigurdsson. 2011-es dramedyje, az Either Way férfibúba csepegtetett őszinte életörömöt, míg legutóbbi filmje, a tavalyi A fa alatt drasztikusabb, komor hangütésű darab. Noha fekete komédiaként hivatkoznak rá, jóval több ennél… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉS TÉREY JÁNOSSAL KÁLI HOLTAK CÍMŰ REGÉNYÉRŐL
Térey János az idén POSZT-zsűritagként, 180 megtekintett előadás, illetve saját drámája, a Kazamaták szegedi bemutatója után megírta Káli holtak című színházregényét, mely egyben az első nagyprózája is. A kötet szegedi bemutatóján Lengyel Zoltánnal, a Grand Café munkatársával beszélgetett a szerző… – VARGA RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

Szakács Réka, Várady Tibor, prózája

Bíró Tímea, Horváth Benji, Marno János, Maurits Ferenc versei

Beszélgetés Maurits Ferenccel

Balázs Attila esszéje

Petar Bojanić, Hovanec Zoltán tanulmánya

Szövegszervező vizualitás az Új Symposionban

>>>
2018.06.15 - tiszatáj

A VAJDASÁGI zETNA ÚJ KÖTETEINEK BEMUTATÓJA
Június 10-én, vasárnap került sor a vajdasági zEtna új köteteinek bemutatójára. Ebből az alkalomból négy szerző érkezett a Grand Café mozitermébe: Balázs Attila, Fenyvesi Ottó, Lennert Móger Tímea és Szögi Csaba. A beszélgetést Beszédes István, a zEtna magazin alapító-szerkesztője vezette… SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.14 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ ÉS SZÍV ERNŐ KÖNYVBEMUTATÓJA
Vasárnap sem volt szünet az Ünnepi Könyvhéten. Június 10-én, késő délután Szilasi László és Darvasi László beszélgetett egymással a Dugonics téren. Utóbbi saját és írói alteregója, Szív Ernő nevében. Luther kutyái és Meghívás a Rienzi Mariska Szabadidő Klubba, a várt kötetek… – SZUTORISZ SZABOLCS BENCE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.06.13 - tiszatáj

BARÁTI GONDOLATOK GÁSPÁRIK ATTILA ÚJ KÖNYVÉNEK KAPCSÁN
Nálunk színigazgatók ritkán írnak könyvet. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának, az amúgy színművészként is ott dolgozó Gáspárik Attilának az idei könyvhétre immár második könyve jelent meg a Pont kiadó gondozásában. A fényképekkel illusztrált karcsú kötet alcíme szerint esszéket, tanulmányokat, párbeszédeket tartalmaz… – HORVÁTH PÉTER ÍRÁSA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

AKI ELZÁRJA AZ ÉJSZAKÁT –
A KOLOZSVÁRI SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA BUDAPESTEN
Az idei évben két produkció érkezett a kincses városból Budapestre, amelyek a Tompa Gábor vezette teátrum műsorpolitikájának jelenlegi tendenciáit is jól kirajzolták. Tompa ugyanis az idei évadban mindössze egyetlen rendezést jegyzett (amely végül mégsem valósult meg), miközben a többi premier külföldről meghívott rendezők munkája… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.06.12 - tiszatáj

ORAVECZ IMRE KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA
Létezik egy utazás, Magyarország és Amerika között, amit nem csak térben tesznek meg: generációkat összekötő, családi örökségként is jelen van. A 2018-as Könyvhéten Oravecz Imrével Balogh József beszélgetett… – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő