05.30.
| Asztali beszélgetések… – Pilinszky János üzenetei >>>
05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
05.14.
| Jazz Kocsma – Izsó Zita Éjszakai földet érés című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| SZAKADOZÓ JEL / BREAKING SIGN – MAMŰ >>>
05.09.
| FISZ – Erőszak az irodalomban >>>
05.09.
| Vass Norbert Indiáncseresznye című kötetének bemutatója >>>
05.07.
| SZTE BTK – Ha május 7-e és 8-a, akkor BölcsészFeszt2! >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
05.10.
| Gorajeci műfordítótábor >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>

Aczél Géza, Bödecs László, Csehy Zoltán, Csordás Kata, Debreczeny György, Farkas Arnold Levente, Peer Krisztián versei
Interjú Krusovszky Dénessel
Jászberényi Sándor, Sayfo Omar prózája
VOLT EGYSZER EGY SZÍRIA
Szír novellák, Adonis verse, Mércz András, Mestyán Ádám, Nacsinák Gergely András írásai
Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról II.

>>>

BESZÉLGETÉS GYÁNI GÁBOR TÖRTÉNÉSSZEL
Gyáni Gábor történész nem ritka vendég a szegedi bölcsészkaron: néhány évvel ezelőtt a Történeti Intézet hívta meg, majd 2018 őszén a frissen megjelent Nemzeti vagy transznacionális történelem című kötetéről beszélgetett vele Sándor Klára. Ezúttal április 4-én az Audmax-esték keretében szintén Sándor Klára kérdezte Gyánit, a diskurzus középpontjában pedig ismét a történetírás legaktuálisabb kihívásai, a nemzeti versus transznacionális történészi vizsgálat problémái álltak… – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

>>>

2016.10.26 - tiszatáj

A BENEDEKFI-TESTVÉREK ESTJE

Akár címként is vakíthatna. Óriásplakáton, televíziós show főcímében. Aktualitása is volna. Létjogosultsága is. Vonzereje is.

No de a Benedekfi-fivérek egyelőre csak Szegedet hódították meg ma este, nem a mega-giga-VIP tartományokat. Ami csupán némi menedzsmenten múlna.

Vagy mégsem?

Egy ízben mindenesetre már Oscar-berkekben is szerepelt a nevük, és ez önmagában is rang. Hát még Szeged ma esti meghódítása!

Ez az ízig-vérig muzsikus testvérpár máskülönben a zeneművészeti képzés állhatatos napszámosa középiskolás illetve egyetemi fokon: Zoltán, a hegedűs zeneiskolásokat-konzisokat oktat, Istvánt leginkább művészpalánták odaadó és pontos kísérőjeképp halljuk a koncertéletben. Ha nincs a ma esti koncert az egyetem dísztermében, talán további évekig élnek köztünk csöndes inkognitóban.

Műsoruk címe a romantika ezer arcát ígérte. Hitvallásként értelmezve a címet a testvérpár nem műtörténeti besorolásként, időhatár gyanánt közelít a romantika fogalmához. Hanem – romantikus módon. Romantika eszerint mindaz, ami az érzés szerintinek juttatja a döntő szót: az affektívet juttatja diadalra a kognitív előtt vagy még inkább fölötte. Ebben a fölfogásban Vivaldi éppúgy romantikus, mint Csajkovszkij, és a koncert második, saját szerzeményekből összeállított része arról győz meg: nem csak költő mindaz, ki ifjú és szerelmes, de romantikus is, éljen bárhol és bármikor a világban.

A műsor – érzésem szerint kissé kurtára sikeredett – első félideje ebben a szellemben idézi meg a romantika ismert és fölfedezés számba menő arcélét: Brahms két Magyar tánca előtt a számára tematikus anyagot nyújtó, ismeretlen magyar mester, a bártfai születésű Kéler Béla Magyar vígjáték nyitánya csendül föl, hogy nemzeti romantikánk sűrejébe vezessen amúgy á’la Lanner – szerzőnk a sírva vigadás konjunktúrájában hódított Európát magyarosch indulóival, polkái- s csárdásaival. Benedekfi Zoltán bravúrosan egyensúlyoz a kávéházi cigányzene és a koncerttermi tónus feleútján: virtuskodása mindig belül marad a jó ízlés határain. István a zongoránál – jaj, Liszt-rapszódia… – nagy honfiúi hévvel stilizálja a kort. Csakúgy Elgar Salut d’amour címet viselő örökzöldjében: szerelmi álmok angol földről, franciás kellemben. Számomra mégis Sosztakovics szerzeménye az igazán sokatmondó: a modernista elhajlás vádjára válaszul jazz-szvitek komponálásával válaszoló komponista – micsoda gyakorlatiatlan, micsoda romantikus gesztus! –keringő-parafrázisában a két Benedekfi kongeniális érzékkel húzza alá a parodisztikus, groteszk, cirkuszi módra parádézó, harsány elemeket, egyszersmind felvillantva a feszes felvonulászenék csillogása mögül elővicsorgó, ijesztő képzeteket.

Vérbeli színházi zeneként játsszák.

Ahogy valamennyi saját szerzeményüket is a második félidőben: e két békéscsabai születésű tálentum minden hangjában dramatikus alapállás érhető tetten, legyen bár szó torokszorító, majdnem-Oscar filmelégiájukról (Lángok), az andalító Angyalok táncáról és a lehengerlően patetikus Szerelmi áhítatról; a Bach-partitákra kacsintó, mégis eredeti Csillagfényről vagy a jazztől Bartókig merítő Egy szerelem melódiái ciklusról. S ami a romantika szócikkét a lehető legszélesebbre bővíti: a koncert végén a testvérpár dobokra és szintetikus billentyűsre nyergel át, hogy három szenvedélyes kompozícióban tegyen tanúságot az emberi érzékenység nem fakuló erejéről. A dobolással társított virtuóz hegedű- és az invenciózus billentyűsjáték hallatán azon merengek: mi minden szükségeltetik manapság az érvényesüléshez a tehetségen és az ihleten kívül? Ezek a kompozíciók ugyanis akármely világarénában tömegek lelkéhez találnának utat. Micsoda koreográfiát kanyaríthatna erre valami kortárs balettmester! Mekkora Szegedikum-mutatvány kerekedhetne ebből a Szabadtérin, világ csodájára… De józanodjunk: ez csak a Dugonics téri díszterem. Semmi máz, semmi marketingstratégia. Csupán a pőre tehetség. Hálából meg a szűnni nem akaró vastaps. Meghódítottak bennünket.

Marton Árpád

 

Az ezerarcú romantika – Benedekfi István (zongora) és Benedekfi Zoltán (hegedű, dob) estje

Egyetemi Őszi Kulturális Fesztivál

SZTE Rektori Épület Díszterme

2016. október 25.

 

14875943_1080580208707004_1487916443_o 14807917_1080580272040331_647008128_o 14858688_1080580462040312_1485285361_o 14876037_1080580488706976_701408647_o 14859554_1080580508706974_259676793_o 14803297_1080580552040303_2030494640_o

Fotó: Rómer János (SZTE Őszi Kulturális Fesztivál archívum)

 


Címke: , , , , , ,
2019.05.19 - tiszatáj

MAURITS FERENC: BUKOTT ANGYAL ABLAKA. FÉNYVERSEK UTAZÁSAIMRÓL
Pontatlan és felszínes megállapítás lenne, miszerint a Bukott angyal ablaka megdöbbentően összetett kötet. Tudniillik, aki kicsit is ismeri a szerző, Maurits Ferenc életművét (vagy akár csak elolvassa a borító fülszövegén írtakat, melyből száraz adatként is kiderül, hogy ő „grafikus, festőművész, költő. A hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának meghatározó alapja, az Új Symposion, majd a Forum Könyvkiadó grafikai szerkesztője.”), az a jelen versgyűjtemény összetettségén nem döbbenhet meg… – SZARVAS MELINDA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.15 - tiszatáj

INTERJÚ GABORJÁK ÁDÁMMAL ÉS SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
Május 17-én rendezi meg a Próza Nostra az első tudományos konferenciáját, amely a Végtelen határok – Konferencia a populáris kultúráról címet kapta. A rendezvény létrejöttével és kivitelezésével, a szerkesztőség terveivel kapcsolatban Szabó István Zoltán „Steve” főszerkesztővel, illetve Gaborják Ádám főszerkesztő-helyettessel beszélgettünk… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2019.05.14 - tiszatáj

BÍRÓ TÍMEA: A PUSZTÍTÁS REGGELEI
Nem tudom, Bíró Tímea örült-e, amikor először vette kezébe a kinyomtatott (amúgy nagyon szép kiállítású) könyvét – feltehetően igen, hisz ez csak természetes –, mert a benne található verseket olvasva, az a benyomásunk támad, mintha a fiatal költő semmiben sem találná az örömét – a kötet majd’ minden költeménye fájdalmat, nyomort, gyászt, pusztulást és halált lehel… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2019.05.13 - tiszatáj

A magyar olvasó immár a második Európai Irodalmi díjas makedón regényt tarthatja a kezében, ezt is Czinege-Panzova Annamária kitűnő fordításában.
Lidija Dimkovszka egyike azoknak a tehetséges kortárs makedón íróknak, akit korábban már a versesköteteiért is több díjjal tüntettek ki. Ugyanakkor ezzel a regényével már sikeres kétkötetes íróként is bemutatkozott az olvasók számára… – KUZDER RITA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.12 - tiszatáj

IL VOLO: MUSICA
Nem akarok a lemez borítójával viccelődni, de mégis kikívánkozik belőlem: a képen az Il Volo tagjai egyik kőről lépnek át a másikra, az ember rögtön azt gondolja, hogy ez nyilván a szintlépést jelenti, biztos arra utaltak a grafikusok, hogy ez már egy másik trió, amire nem csupán a rajongóknak érdemes odafigyelni. Lelövöm a poént: a borító nem mond igazat, legalábbis megtéveszti a hallgatót, mert ez nagyon is az az Il Volo, amely nagyjából kilenc éve itt van velünk… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.05.10 - tiszatáj

CSÉFALVAY ANDRÁS KIÁLLÍTÁSA A TRAFÓ GALÉRIÁBAN 
Az Egy olyan világban, ahol nincsenek tények, ott csak a jóság marad című kiállításán a kép, a szöveg és a hang mind egy olyan alternatív atmoszféra megteremtésére törekszik, amely egészen új irányokat tud adni a képzőművészeti befogadásesztétika kultúrájának. A teremben szinte teljes sötétség uralkodik, nem úgy érzékeljük a körülöttünk lévőket, mint egy szokványos kiállításon. Az egyedüli fényforrás Cséfalvay videóinstallációinak fénye, monitorok, illetve a random, meglepetésszerűen vetített csillagos ég, amely mintegy leheletnyi finomsággal emeli be a külvilágot… – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
2019.05.07 - tiszatáj

KILENC SZÍNHÁZI ELŐADÁS JÖTT SZEGEDRE
A MASZK Egyesület idén tavasszal is izgalmas programmal készült: május 7. és május 27. között kilenc előadást hívtak meg Szegedre, amelyek mindegyike a Régi Zsinagógában látható… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.05.07 - tiszatáj

SAÁD KATALIN: HÁLÓBAN
Súlyos könyv. Egy kiló és tizenkét deka, négy és fél centi vastag, s több mint hétszázhatvan oldal. De ahogy a betűnagyságot, tördelést elnézem, ezerötszáz is lehetne – tolsztoji méret. Az író három nagy fejezetre bontja a regényt, bonthatta volna a kiadó is legalább ennyi kötetre, mert így fizikailag próbára teszi az olvasót – az élek nyomják, vágják a kezét, ahogy tartja a könyvet. De az olvasó tartja. Belefeledkezik… – JENEI GYULA KRITIKÁJA

>>>
2019.05.07 - tiszatáj

A HŐLÉGBALLON
Igaz történeteknél gyakori a történelem homályába vesző események cselekményorientálttá, kommerszé alakítása. Az 1979. szeptember 16-án, hajnal 2-kor megesett, az NDK-ból az NSZK-ba történő 28 perces ballonos szökés újabb feldolgozását tökéletesen leírhatjuk így… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő