Tiszatájonline | 2016. október 20.

A 63. Vásárhelyi Őszi Tárlatról

DEÁK CSILLAG ÉS KÖLÜS LAJOS
Sokféleképpen lehet az Őszi Tárlatot szemlélni, keresve a visszatérő elemeket, a szokásosat és az újat, az addig nem vagy kevésbé tapasztalt jelenséget. A jelenlét számít, az itt és most. Az Őszi tárlatnak ma is van történelmi karaktere, ha nem is éles, ha nem is mindig látható. Nincs mozdulatlan, „tiszta” állapotban lévő kiállítás, az Őszi Tárlat sem az, átmenetisége csak látszat, időtlensége kívánság, örök volta remény. Az évenként ismétlődő seregszemle hol látványos, hol kevésbé látványos műveket sorakoztat fel, trendjében követi a társadalmi mozgásokat, művészeti irányzatokat, szemléleteket.

DEÁK CSILLAG
ÉS
KÖLÜS LAJOS

63. Vásárhelyi Őszi Tárlat

2016. 10. 01 – 2016. 12. 04.

Alföldi Galéria

6800 Hódmezővásárhely

Kossuth u. 8.

 

 

Deák Csillag: Beérett az Őszi Tárlat

kondor-attila-reszesules-a-letben-iNéhány éve, ha meghallom a Vásárhely szót, már nem szülővárosom, Marosvásárhely jut eszembe, hanem tudom, hogy Hódmezővásárhelyről van szó. Ebben nem kis szerepe van a Vásárhelyi Őszi Tárlatnak, amit jó ideje rendszeresen látogatok. Valami szokássá válik, valami rögzül, valami ismételhető.

Sokféleképpen lehet az Őszi Tárlatot szemlélni, keresve a visszatérő elemeket, a szokásosat és az újat, az addig nem vagy kevésbé tapasztalt jelenséget. A jelenlét számít, az itt és most. Az Őszi tárlatnak ma is van történelmi karaktere, ha nem is éles, ha nem is mindig látható. Nincs mozdulatlan, „tiszta” állapotban lévő kiállítás, az Őszi Tárlat sem az, átmenetisége csak látszat, időtlensége kívánság, örök volta remény. Az évenként ismétlődő seregszemle hol látványos, hol kevésbé látványos műveket sorakoztat fel, trendjében követi a társadalmi mozgásokat, művészeti irányzatokat, szemléleteket. Felismerni a sokféleséget, megérteni közös vonásukat, különbözőségüket.

Kerestem a konkrétumhoz nem kötődő vagy nem köthető formavilágot, a légüres térben elhelyezett motívumokat. Kerestem a létezés sajátos sűrítményét. A közhelyek élnek, redukálunk mindennapi életünkben, elvárásaink vannak, jók vagy rosszak, segítenek eligazodni a világban. Mely műveket érzem nyitott szellemiségűnek? Kondor Attila, Incze Mózes, Galambos Tamás, Fürjesi Csaba. Náluk szűkül a figyelem horizontja, és ily módon láthatunk meg valamit, amit addig nem láttunk. A lehatárolt forma felszámolását keresem. A parafrázist, a játékot, a játszást, a gyermeki tekintet ártatlanságát és őszinteségét.  A szubjektív emberi esetlegesség keresése izgalommal is jár, felfedezni, hogy miként is lesz a gondolat anyagtalan egy-egy műben (Kondor Attila, Földi Péter, Kéri László, Fehér László).

Bartók Kékszakállú vára ma is aktuális, milyen ajtókat tudunk, kívánunk kinyitni és zárva tartani. Világunk tele neurózisra utaló jelekkel, feszültségekkel, beteljesült és beteljesületlen vágyakkal, célokkal. A fennálló állapotokat eltérően ítéljük meg, miként a jövőt vagy jövőnket is. Teljesítményelvű világ hatja át mindennapjainkat, magát a művészetet is. Izgalmas látni, hogy néhány művésznél beérik a korábbi újításuk, meghökkentő vizualitásuk (Incze Mózes, Fürjesi Csaba, Kondor Attila, László Dániel, Szabó Ábel).

A 63. Őszi Tárlat a különböző festészeti formák, műfajok közötti párbeszédet preferálja. Van élet- és arckép, tájkép, ezek teszik ki a művek közel felét, pl.:  Király Gábor 12/12, Kovács Lehel Cím nélkül, Incze Mózes Tisztánlátók, Balogh József Zsolt Nagyanyám, Ámmer Gergő Alvó, Blaski Márta Nyolcas, Fehér László Este Gliwicében, Hézső Ferenc Tizenegyes, Kovács Tamás Vilmos Mi fenn vagyunk, Mucsi Zoltán Reggeli a szabadban, Romhányi László Vándorcirkusz, Szente-Szabó Ákos Várakozó, Tamási Claudia Képzelődés I., II., III., Tayler Patrick Nicholas Önarckép,Király György Táj, Aranyi Sándor –Preila II., Erdős Péter Esti aratás, Kondor Attila Részesülés a létben I., II., III., Mészáros Szabolcs Csillogás, Surman Viktor Nocturne.

A hagyomány elmosódik, egy-egy tájkép, életkép, élethelyzet utal ugyan a tradícióra, megőriz valamit a múltból, de a művészek többsége szabadon mozog, bátran eltér a hagyománytól. Az Őszi Tárlaton nincs egységes tematika, a sokszínűség, már-már kavalkád, heterogenitás a jellemző. Marad ugyan a figurális szemlélet, jelen van az ember, jelen van a test, az arc, de mögöttesen jelen vannak az éles emberi helyzetek, viszonyok. A társadalmi lét és az épített környezet változásait és változatlanságát is nyomon követik a művészek (Dobó Bianka Emlékmű IV., 2015, Bányai Anna Belső homlokzat, Kósa Gergely Négy per háromBulcsú utca 21/A, Beke Kitti Lakótelep, BMZ – Baji Miklós Zoltán Kobra – Új klón prototípusok, Bozsér Zsolt A barátság diadala I., D. Prax Ágnes Egy nagyüzem emlékére, Dréher János Kápolna-tér, Király György Házak éjjel, László Dániel Lakótelep, Kaszás Réka Házak oldalról, Pataki Tibor Este Szabó Ábel Emlékezetből kiesett táj) vagyis mindennapjaink változása, pusztulása, épülése leginkább itt érhető tetten, szemünkbe égnek a házfalak, az ablakok, a homlokzatok, az épületek sziluettjei.

Teremről teremre járva látni, hogy a kurátori ízlés úgy helyezi el a képeket, szobrokat, hogy azok ne csak az adott terem alkotásaival folytassanak párbeszédet, hanem több teremmel arrébb is vegye észre a látogató, valahova visszatért, van egy déjà vu érzése, hogy ezt a képet, ezt a helyzetet, motívumot már látta korábban (Fehér László Este Gliwicében, Szüleim I., Kondor Attila Részesülés a létben I., II., III., Horváth Roland Vácrátóti, Papageorgiu Andrea Hajnal előtt a legnagyobb a sötétség,). Az elhelyezés adja meg egy-egy kép, szobor hatóerejét, kontextusát, adja meg a kontrasztot.

Az idei fődijat és Tornyai plakettet Kondor Attila nyerte el. Triptichonja (Részesülés a létben I., II., III.) a tárgyi világ érzéki-konkrét jelenlétét hozza felszínre, a látvány belső és külső perspektíváján keresztül, az üres (fehér) forma és a színnel, vonalakkal kitöltött és megjelölt térrel. A víz fölött lebegő hófehér, tükröződő hegy transzcendens élményt nyújt, a két oldalsó képen a tájat csak üvegen keresztül látjuk ez, az elérhetetlenség érzetét tovább növeli. Kondor Attilánál, illetve Incze Mózesnél éreztem azt, hogy amit látunk, az ugyan mindennapi jelenség, de a forma, a feldolgozás olyan vizualitással párosul, amely kizökkenti gondolatunkat a látvánnyal kapcsolatosan, keresünk valamit, amit látunk ugyan, de érteni is akarjuk, miként is van. Olyan ez, mint amikor Mona Lisa mosolyának titkát keressük. Sohasem fogjuk megtalálni, de mindig keresni fogjuk. Talán ez a művészet lényege. A titok, a mód, ahogy a kép struktúrája fel van építve, textúrája meg van alkotva

Számos műben az adott témának a feldolgozási formája-módja a szubjektum erejét hangsúlyozza, az egyediség hatalmát és képzeletét (Fürjesi Csaba, Tamási Claudia, Czene Márta, Király Gábor stb.). A természet és ember kapcsolata folytonos, hiányos, emlékező, csendéletet alig látunk, a táj viszont kihagyhatatlan, sokszínű.

A narratív festészet is jelen van, a hagyományos életkép, helyzet (Boldizsár Gábor Hétfő reggel, Takáts Márton Teregető, Egy beszélgetés vége, Balogh József Zsolt Nagyanyám, Ámmer Gergő Alvó, Alterego II., Önportré, Blaski Márta Nyolcas, Horváth Roland Vácrátóti). Az Őszi Tárlat egyik erénye, hogy nem csak a visszatérő művészek vannak jelen színvonalas alkotásokkal, az újak is felveszik a kesztyűt a már befutottakkal, a régebben kiállítókkal. Nincsenek nagy színvonalbeli szakadékok a művek között, de a választott témák feldolgozása kérdőjeleket is felvet.

A Vásárhelyi Őszi Tárlat Magyarországon, egyedülálló módon, 63 éve megszakítás nélkül mutatkozik be. Elmondhatjuk, hogy beérett. Ez a 63 év több generáció és emberöltőnyi időt jelent, és semmiképpen se az elöregedés, kifulladás, nyugdíjba vonulás gondolatát ébreszti a látogatóban. A „nagy öregek” mellett a fiatal, tehetséges, néhány éve vagy alig egy évtizede végzett művészek lesznek a jövőbeni tárlatok kiállítóit. Bátrak és kezdeményezőek, a számítógép világa nem idegen tőlük, a figurális festészetet is megújítják, összetett világképük van, olyan, mint egy evolúciós rács, el kell igazodni benne, fel kell ismerni, hogy mit is látunk és hogyan, kinek a szemével, mire kell fókuszálnunk, vagy fókuszt váltanunk.

 

Kölüs Lajos:  Fodrok és szárnyak

furjesi-csaba-hianygeneracio-iA kiállítás anyagát neves zsűri (Fehér Dávid, Gaál József, Hegedüsné Dékány Magdolna, Kovács Péter, Nagy Attila, Nagy Imre, Pogány Gábor, V. Nagy Nándor) válogatta, a tárlat címzetes kurátora és rendezője Pogány Gábor, akinek munkája sokban hozzájárul a Tárlat sikeréhez. A Vásárhelyi Őszi Tárlat a kortárs magyar képzőművészeti kiállítások sorában rangos és kiemelt eseménynek számított és számít ma is. Egyben seregszemle és kvalifikáció, méri, súlyozza és megítéli az alkotókat, akár egy, akár több mű alapján. A tárlat jó példája annak, hogy a magyar kortárs művészet nemzetközi értelemben is olvasható, értelmezhető, összevethető. Az Őszi Tárlatnak ez ad egyfajta hullámverést, lüktetést, fodrot és szárnyat, mert nem utóérzéseket látunk.

A fiatalabb generáció térnyerését tapasztaljuk, talán nem véletlenül. Miként az sem, hogy nem szokványos szlogent olvasni a kiállítást hirdető egyik plakáton és a facebookon: Szórakoztató, kortárs kultúra – vagányan, szerethetően, meghökkentően. Válaszd Magyarország legnagyobb múltú, kortárs művészeti seregszemléjét! Pont egy karnyújtásnyira Tőled. Szórakozz másképp, töltődj fel kultúrával október 1-től Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Galériában! Az Őszi Tárlat évről évre újhodik, változik, közelebb lép, kerül a jelenhez. És ez a közeledés egyben távolodás is az Őszi Tárlat hagyományaitól, a regionális jegy immár országosat jelent, provinciális alkotást alig látni. A provincia alatt a helyhez kötődést értem, az alföldi ember világát, jelenét és jövőjét. A kiállítás olyan élethelyzeteket, gondolatokat és érzéseket ér tetten a művekben, amelyek révén nem csak a helyi, hanem távolabbi települések, városok embere is önmagára ismer (Földi Péter A nagy kenyér – M.V.J. tiszteletére, 2016, Czene Márta Lányok, Fürjesi Csaba Hiánygeneráció I.).

A látogatót tetemre hívták, érzékien és az esztétika szabályait alkalmazva. A hely köre kitágult, az már a szélesebb világ, az idő, emberi történetek és sorsok felvillantása és felvállalása (Szabó Menyhért Konzervháború I., II., III., Lukács István Vánkos – márványból, Sejben Lajos Könyvoltár I., II.). A látásmód a művész életkorától független, reflektál a jelenre, az általa választott tárgyára, legyen az egy kép, képi motívum, szerkezet és kompozíció, stílusparódia, portré, csendélet vagy tájkép (Lőrincz Tamás Önarckép, 2016, Király Gábor Fagypont és 12, Kovács Lehel Cím nélkül, Incze Mózes Félreérzés, Tisztánlátók, Boldizsár Gábor Hétfő reggel, Takáts Márton Egy beszélgetés vége, Balogh József Zsolt Nagyanyám, Ámmer Gergő Alvó, Alterego II., Önportré).

A metafizikus festészettől, a plein-air-en át a szürrealizmusig bezárólag láthatunk alkotásokat, a stílusok keveredését látjuk, sőt a stílusok parafrázisát (Dobó Bianka Emlékmű IV., 2015, Bányai Anna Külső homlokzat, Belső homlokzat, Kósa Gergely Négy per háromBulcsú utca 21/A), ill. az egyből azonosítható festészeti mód és nyelv felfedezését és alkalmazását (Incze Mózes, Kondor Attila, László Dániel, Fürjesi Csaba, Aknay János, Kéri Imre). Van, aki festészete tárgyát szélesíti (Fehér László Este Gliwicében), van, aki egy megtalált stíluson belül mozdul el, lép aprókat vagy nagyokat (Aknay János Eszéki katedrális, Fürjesi Csaba Hiánygeneráció I., Váli Dezső Műterem vasárnap reggel, Sulyok Gabriella Vajúdó felhő, Kéri László Sors (Párkák), Szabó Ábel HÉV-megálló.

Nem magyar neveket is olvasni a képaláírásokon. Tayler Patrick Nicholas 2014-ben végzett a Képzőművészeti Egyetemen, Károlyi Zsigmond tanítványa, Önarckép című műve megkapó portré. Brzózka Marek szobrászszakon végzett 2008-ban, Kő Pál tanítványa, Hajó a vízben I., Hajó a vízben III. művei biblikus témát dolgoznak fel. Kovács Olivér Artúr felvett művészneve Oliver Arthur, grafikusművész, a street art világából érkezett, 2012-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, és a popkult által inspirált szimbóluma, a kilógó agyú majom, közismert, mostani műve Never more egy szál magában nem elég átütő erejű.

Az Őszi Tárlat polgári kiállítás, a művészi kvalitás és ember és tárgyi világának felmutatása (Kéri Imre a Tenger három arca III. – Debussy), az emberi vágyak és karakterek összhangjának keresése, a diszharmóniák megközelítése, a közhelyekre, mítoszokra való utalásokkal (Mucsi Zoltán Reggeli a szabadban, Hézső Ferenc Tizenegyes, Kovács Tamás Vilmos Most én szeretnék beszélni, Magén István Evolúciós rács, Sándor Eszter Urbánus szövetek, Galambos Tamás Európa elrablása, Romhányi László Vándorcirkusz) .

Fürjesi Csaba, Fehér László, Váli Dezső, Incze Mózes, Szabó Ábel, László Dániel, Kondor Attila esetében különös megfigyelni, hogy a tárlaton miként jelenik meg a festészet tere, melyben a tárgyak léteznek, az alakok mozognak. A valóság vagy a látszat kapcsolódik egybe, hol a valóságé a döntő szó, hol a látszaté. Miként is küzdenek a fény és az árnyék problémájával, a színek utánzásával, mert nincs tárgy szín nélkül, mindent a szín által látunk. Forma és szín kapcsolódik egybe, válik az egyik dominánssá, ill. rendelődik alá a másiknak Nádas Alexandra Hordozható azilum I., II., III. alkotása a jelen bizonyosságát keresi, valamiféle fogódzót a spiritualitásban. Lóránt János Demeter Az éjszaka műve a talányos, megfejthetetlen kapcsolat én és egy másik én között, szerep és cél viszonyára kérdez rá.

Láthatunk olyan műveket, amelyek mellőzik a színt, mert a jelenség, amit ábrázolnak, csak így fejezhető ki. Ezzel kapcsolatban Boldi Genezis, Csörgő Tamás Parrhasius-effektus, Papageorgiu Andrea Hajnal előtt a legnagyobb a sötétség művét említeném meg. Az írás elején idézett reklámszövegben ott a vágy, az akarat, a nyitás. A képírás változásait és önmagában vett szépségét látjuk, hogy miként közelít a művész a testi valósághoz, és miként a látszathoz, a csalódáshoz. Ámmer Gergő Alvó, Alterego II., Önportré, szobrai szokatlan perspektívát hordoznak, a formai letisztultság nem egyszerűsítést jelent, hanem a portrék belső tartásának, világának csendjét, metafizikáját. Tamási Claudia Képzelődés I., II., III. a művész mindennapi életét, az alkotások születését ábrázolja, nincs természetesebb létmód, mint festeni, létrehozni valamit.

Miféle jelenségeket kutatnak, vizsgálnak és ábrázolnak a tárlat alkotói? Ez nem csak szociológiai kérdés, hanem a művészet és világ viszonyának felfogását is jelenti. Ki mit súlyoz és emel ki, és vagy olykor épp az elhallgatást festi meg valaki, a hiányt, csendet. (Szvet Tamás Veleszületett, Kapcsolatkeresés, Király Gábor Fagypont és 12). Festészeti technikákat is látunk (Fülöp Erzsébet Invázió úttalan utakon át, 2016, Basa Anikó Fény által homályosan, Kádár Katalin Könnyek sorozat – Tavaszi-záporszerű könnyek), a különbözőségeket, a bravúrokat (Incze Mózes, Kondor Attila) és a technika mellőzését (Georghita Borbála Napkorong, Möbius szalag). A hagyományos festészethez lép vissza Balogh József Zsolt Nagyanyám, Sonkoly Tibor Homokbánya Maroslelénél, Szepessy Béla Gyermekek Keresztes hadjárata, 1212,

Az ember sorsa esendő, kiszolgáltatottsága egyszerre valóság és egyszerre személyes nyűg, gond. Nincs üdvözítő megoldás, csak megoldáskeresés. A hétköznapokban és az ünnepeken is, kitérőkkel, görbe utakkal. Művek születnek, segítenek meglelni és felismerni helyünket a világban. Tanuljuk, ismételjük a fiatal művészek nevét, műveiket. Az Őszi Tárlat hullámverésében, lüktetésében. A kiállítás termeit járva mindegyik teremben találunk egy-egy olyan művet, amely kiemelkedik a többiekhez képest, ha nem is látunk olyan művet, pontosabban csak néhány esetben (Kondor Attila, Incze Mózes), amely meglepi nézőjét, egyszerre hozza a tetszik, nem tetszik érzést, a különösséget, az egyediség személyes hatását, a felfedezés, a rácsodálkozás eufóriáját. Alföldi tárlat, tág horizonttal, benne Magyarország és innen nézve a világ. Vagányan, szerethetően, meghökkentően.

kiraly-gabor-12 kiraly-gyorgy-hazak-ejjel kondor-attila-reszesules-a-letben-i kosa-gergely-negy-per-harom kovacs-lehel-cim-nelkul kovacs-tamas-vilmos-mi-fenn-vagyunk lukacs_felhojaro magen-istvan-evolucios-racs meszaros-szabolcs-csillogas mucsi-zoltan-reggeli-a-szabadban nadas-alexandra-hordozhato-azilum-i nagy-gabor-tiszagati-portrek-kettos papageorgiu-andrea-hajnal-elott-a-legnagyobb-sotetseg pataki-tibor-este pato-karoly-az-ut-vege romanyi_vandorcirkusz sejben_konyvoltar_ii szabo-abel-hev-megallo szabo-akos-varakozo szepessy-bela-gyermekek-keresztes-hadjarata-1212 tamasi-claudia-kepzelodes-i tayler-patrick-nicholas-onarckep ammer_alvo aranyi-sandor-preila-ii arnyas-koppany-akos-medence-csegelyes-kupolaval balogh-jozsef-zsolt-nagyanyam beke-kitti-lakotelep blaski-marta-nyolcas dobo-bianka-emlekmu-iv drabik_szinuket_vesztik erdos-peter-esti-aratas feher-laszlo-este-gliwiceben foldi-peter-a-nagy-kenyer furjesi-csaba-hianygeneracio-i hezso-ferenc-tizenegyes k_szvet_a_mult_fenye kaszas-reka-hazak-oldalrol keri-laszlo-sors-parkak