ASZTALI BESZÉLGETÉSEK FABINY TIBORRAL ÉS NÁDASDY ÁDÁMMAL
Hathatott-e Luther Márton teológiai látása William Shakespeare művészetére? Igaz-e az az állítás, miszerint Hamlet a lutheri tanok értelmében is wittenbergi diák volt? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a válaszokat az Asztali beszélgetések sorozat tizenharmadik évadának záródisputáján a meghívott vendégek, Fabiny Tibor és Nádasdy Ádám… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

MINDENTUDÁS SZÍNHÁZI EGYETEME
Álom és valóság a művészetben címmel tartotta Gyenge Zoltán professzor április 9-én este a Mindentudás Színházi Egyeteme idei évadjának utolsó előadását Békéscsabán, a Sík Ferenc Kamaraszínházban. A professzor két görög festő, Zeuxisz és Parrhasziosz vetélkedésén és még számos képzőművészeti példán keresztül fejtegette hallgatóságának, hogy a kép vagy a valóság a tökéletesebb, és létezik-e egyáltalán objektív valóság, vagy amit annak hiszünk, csak álom […]

A PEZSGŐDALTÓL A REGISZTERÁRIÁIG
Don Giovanni – A Don Juan-történet típusfiguráinak mozarti arca címmel zenés előadásra invitálta közönségét a Mindentudás Színházi Egyeteme március 5-én a Sík Ferenc Kamaraszínházba. Újváriné dr. Illés Mária főiskolai docens Mozart operáinak világába, szereplőinek zenei ábrázolásába, jellemzésébe adott betekintést […]

ŐRÜLT ÉS GÉNIUSZ MÉGSEM AZONOS?!
Bodor Péter egyetemi docens Művészetpszichológia a színházban című előadásával folytatódott a Mindentudás Színházi Egyeteme február 5-én este a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Hogyan segíthet a pszichológia a művészet megértésében, illetve mit nyerhet a pszichológia a művészettől? Két különös világ kapcsolatának és kölcsönhatásainak bemutatását, a szakterület jellemző fogalmainak magyarázatát ígérte az előadó, közben az alkotáslélektan és a műbefogadás elemzésébe is betekintést nyújtott […]

SZILÁGYI ZSÓFIA A MINDENTUDÁS SZÍNHÁZI EGYETEMÉN
Szabó Magda gyermek- és ifjúsági regényeinek elemzésével, az írónő munkásságának és életének összefonódásával, halhatatlan szereplőkkel, hősteremtő kényszerrel és a töretlen népszerűség titkaival is foglalkozott január 8-ai előadásában Szilágyi Zsófia egyetemi tanár. A Mindentudás Színházi Egyeteme sorozat új évi első programja kapcsolódik a Békéscsabai Jókai Színház idei Születésnap című bemutatójához, és az érdeklődő közönség ezúttal is zsúfolásig megtöltötte a Sík Ferenc Kamaraszínházat.

ARANY JÁNOS, A BALLADA SHAKESPEARE-JE
Arany János csodálatos balladáinak világába és a romantika idején született költői műfaj sajátosságaiba Nyilasy Balázs irodalomtörténész, egyetemi tanár avatta be a Mindentudás Színházi Egyeteme hallgatóságát december 4-én a Sík Ferenc Kamaraszínházban. Az előadó azzal kezdte, hogy ünnepelni fogjuk a kétszáz éve született költőóriást, és Kosztolányi Dezsőt idézte […]

KEDVENCÉT KÖSZÖNTÖTTE SZÜLETÉSNAPJÁN A TÁRSULAT ÉS A KÖZÖNSÉG
Boldog születésnapot! címmel egy felvonással megtoldotta a társulat a Macskajáték november 20-ai díszelőadását, hogy a közönséggel együtt itthon köszönthesse a 75 éves Felkai Esztert. A Jászai-díjas színművész, a Békéscsabai Jókai Színház örökös tagja majdnem fél évszázadot szolgált Thália templomában, és 2008-as önkéntes visszavonulása után tavaly ősszel tért haza, hogy eljátssza Örkény István csodálatos darabjában Orbán Béláné szerepét […]

A SZELLEMÚRNŐ SZERZŐJE A MINDENTUDÁS SZÍNHÁZI EGYETEMÉN Különleges bemutató készül a Békéscsabai Jókai Színházban a reformáció 500. évfordulója alkalmából. Már a cím is titokzatos és sokat ígérő: A Szellemúrnő (Ábránfy Katalin), játék a történelemmel. Pozsgai Zsolt drámája nemcsak Luther korát és szellemi mozgalmának jelentőségét idézi meg, hanem a csabai Kastély utca rejtélyes legendáját is feleleveníti. A Mindentudás Színházi Egyeteme november 13-ai estje tovább fokozta a közönség várakozását, remek reklám volt a december elsejei premierhez. Kovács Edit színművész, esztéta, a darab főszereplője először életéről, pályájáról, majd az új dráma születéséről és jellegzetességeiről beszélgetett az íróval.   A békéscsabai közönségnek Pozsgai Zsolt drámaírót olyan nagyon nem kell bemutatni, sokan emlékezhetnek műveire. A Jókai Színház játszotta a Liselotte és a május, a Razzia, A szűz és a szörny című darabját, a legnagyobb sikert a Monte Cristo grófja, valamint a Vörös és fekete színpadra alkalmazásával aratta. A szerző műveinek előadását sokszor maga rendezi. Kovács […]

Szalai Kriszta egy 26 éve az utcán élő nőnek az élettörténetét írta meg és meséli el. Egy rádióriportban hallotta beszélni őt, s ezek után meg is kereste az asszonyt, aki kezdettől rokonszenves volt neki. Elhatározta hát, hogy monodrámát ír történetéből. Olyan komolyan vette magának szabott feladatát, hogy októberben hajléktalannak öltözve 5 napot kint is töltött az utcán és Jutkáék kunyhójában. Saját bőrén tapasztalta meg a meg a kirekesztettséget, azt hogy alig kapott valami alkalmi munkát, s még azt is, hogy ismerősei simán elmentek mellette az utcán… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

BRAUN BARNA: FOLYÓÜGY – RS9 SZÍNHÁZ
Roppant érdekesnek tartom a „meg vagyunk mi áldva” mondat ironikus de inkább pejoratív kortárs jelentéstartalmát, például amikor a bürokrácia kénköves poklában próbálunk eligazodni. Sosem gondoltam úgy, hogy ne lenne szükség egyfajta rendszerre, amely olajozottan képes kezelni az emberek ügyeit, reális vagy épp irreális kisebb-nagyobb nehézségeit, de azt kell mondjam – és ez nem kifejezetten magyar jelenség – ez az úgynevezett rendszer manapság inkább összezavarja azokat, akiket segítenie kellene… – TÓTH EMESE ÍRÁSA

NÉZŐMŰVÉSZETI KFT.: TESTVÉREST
Valahol ez a cím is lehetne konklúzió Zsoltnak (Katona László), a Testvérest főszereplőjének. Nemrég veszítette el testvérét, Gábort és mi vagyunk a közönsége, akik végignézik hogyan hezitál bemenni és megnézni őt a patológián. Zsolt igencsak sikeres énekes, a darab elején a nézők többsége még el sem foglalta a helyét a szegedi Régi Zsinagógában, mintha csak a New York-i CBGB klubba csöppennénk, a főhős máris rákezd egy ritmusos számra. A tér kialakítása egészen egyedi, a színészek két emelvényen valamint egy vékony, a nézők közt meghúzódó sávban játszanak… – TÓTH EMESE ÍRÁSA