11.12.
| Tompa Andrea nyitja meg a 16. Verzió Filmfesztivált >>>
11.12
| Lásd élesebben! >>>
11.07.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről Matzon Ákossal >>>
11.07.
| Legéndy Jácint költő performansza a Berlini Falnál >>>
10.28.
| Sikerdarabok érkeznek Szegedre a következő hónapokban >>>
10.24.
| Asztali beszélgetések… – Toronyi Zsuzsanna és Závada Pál >>>
10.22.
| Velence után a Titanicon, majd a magyar mozikban is bemutatkozik a Déva >>>
10.18.
| Mi is zajlik ma a fenntartható világunkban? >>>
10.18.
| Müpa – Virtus és Extázis >>>
10.18.
| Művek és Mi – vendégünk Kollár Árpád, Mécs Anna és Závada Péter >>>

10.17.
| New Flash >>>
10.10.
| Plusz előadás a Jézus Krisztus Szupersztárból a Dóm téren >>>
10.10.
| Olga Tokarczuk és Peter Handke kapja a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjat >>>
10.09.
| Elhunyt Vekerdy Tamás író, pszichológus >>>
10.07.
| Megjelent a Határtalan Régészet őszi száma >>>
09.30.
| 10 éves a Duda Éva Társulat >>>
09.24.
| Még három napig lehet jelentkezni Szilasi László szépírás kurzusára >>>
09.22.
| Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze >>>
09.13.
| Meghalt Konrád György >>>
09.07.
| Géczi János kapja a balatonfüredi Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját >>>

Bakos András, Jahoda Sándor, Kocsis Klára, Szakállas Zsolt, Székelyhidi Zsolt, Tönköl József, Turczi István versei
Antal Balázs prózája
Beszélgetés Konrád Györggyel 
Autopsia – A feldarabolt Isten rekompozíciója
Bajnok/Süllyesztő – Újabb eredmények a Hajnóczy-hagyaték kutatásában

>>>

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>

2019.10.15 - tiszatáj

Felkértek, legyek fővédnöke a kutyás Critikal Mass-nek, amit elfogadtam, mert már a saját pesti kutyás tapasztalataim alapján is úgy éreztem itt az ideje valamiféle beszélgetésnek a  társadalommal a kutyások problémáiról. Meg is történt, sok emberrel és sok kutyával. Az alábbi szöveggel indítottunk: Egy városban sokféle ember élhet, sokféle foglalkozás, sokféle szenvedély, sokféle szeretet. Egy élhető városban a sokfélék elfogadják egymást. Mi kutyások vagyunk, szeretjük a kutyáinkat, mert a barátaink, hosszú háziasításuk során viselkedésük az emberéhez alkalmazkodott. Vannak vakvezető kutyák, segíthetnek süketeknek, felismerik az epilepsziás rohamot, játszanak gyerekeinkkel százféle segítséget kaphatunk tőlük, de lehet, hogy csak kapcsolatot, szeretet kívánunk, azt is szolgáltatják. A családi kutyák értelmes módon épülnek be a család szociális szerkezetébe, részt vesznek mindennapi életünkben. Ragaszkodunk hozzájuk, ahogyan ők is mihozzánk. A város sokféleképpen segítheti a kutyásokat, hogy  belesimuljanak életébe, kutyafuttatókkal, a közösségi helyekre, éttermekbe szabad bejárással. Ezt kutyafegyelemmel és szeretettel viszonozzuk. Sokan vagyunk, segítsetek. Amikor mint kutyások, akik […]

>>>
Címke: , ,
2019.10.09 - tiszatáj

Elvették az áramot. Fel sem néztünk. Van ilyen. Majd visszaadják. Mindig visszaadják. Legfeljebb egy kis idő után bosszús megjegyzéseket teszünk. Csak úgy megszokásból. Nehogymá! Ez mégiscsak a huszonegyedik század, modern kor, meg minden. Telt, múlt az idő. Áram nuku. Semmi sem működött. A képernyő, míg aksival bírta, szomorúan közölte, hogy nincs internet-kapcsolat. A hűtő, a megszokott halk duruzsolása helyett némán hallgatott. Este a tévé is vakon nézett vissza ránk. Tehetetlennek éreztük magunkat. Folyton összevesztünk valami jelentéktelen apróságon. Persze mindketten tudtuk, nem a másikra haragszunk. Ez a szokatlanul hosszúra nyúlt áramnélküliség az idegeinkre ment. Gyertyát gyújtottunk. Mindenütt. A konyhában, a nappaliban, a hálóban és a mosdóban is. Küzdöttünk a sötét ellen. Kínunkban könyvet vettünk elő. Mondom: könyvet. Valahol, hosszú keresgélés után találtunk egyet. Azt írta rajta: Karl May: Az ezüst-tó kincse. Nem tudtam letenni. Azzal biztattam magam: majd megkeresem a neten a filmes változatát is. Valahogy nagy nehezen elaludtunk. Sokáig forgolódtunk […]

>>>
Címke: , ,
2019.09.30 - tiszatáj

Pócsmegyer, tizenkilenc szeptember kilenc, hétfő. Beleharaptam a szendvicsbe. Penészes volt. Nem baj, gondoltam, az impresszionizmus majd elveszi ízét. Aztán a látszat mindig jól alakul. Megkíséreltem megteremteni a dolgok közötti összefüggéseket. A prés, ami a szőlőből bort csinál, kedvez a latin betűknek is. A valóság a hazugság egyik változata. A gyermek kacagása a szemüveg repedésein keresztül csörömpöl. Jézus Betlehemben született, anyja szűz volt, apja örökkévaló. Mindenkinek szűz az anyja az idők végezetéig. A sejtek szerencsés találkozása az örökkévalóság kezdete.   Szigetmonostor, tizenkilenc szeptember kilenc, hétfő. Eszter aztán mégse csinált banánturmixot, a szorongás előszobájában feszegünk, kezemben haszontalan cigaretta. Elnyeli a föld a sárkány nyálát, nem bízunk semmit a hagszerekre, ebéd után jó volna aludni. Ebből a házból elszökött a hála, az idő elnyeli önön prófétáját, egyre több eszköz kerül közém és a dolgok közé. Hasolít az élet a bölcsességre, hogy a hiba társaság nélkül ne maradjon, szorongunk a feszengés előszobájában a péz […]

>>>
Címke:
2019.09.16 - tiszatáj

Döbbenetes élményem volt 18-19 éves koromban, amikor mindenki fülig szerelmes. Abban az időben a szerelem és az udvarlás másként értelmezett fogalmak voltak. Ma nem is értenék. Nagy társaság volt együtt, többnyire költők. A házigazda barátnője medika volt. Ő tőle hallottam a döbbenetes mondatot: – Mi köze a szexnek a szerelemhez? Azóta – személyes tapasztalataim alapján – megéltem, hogy az ember, karajból és tarjából áll. Szalontüdő és töltött libanyak, más-más osztályra tartoznak. Szerencsére csak ritkán trancsíroznak, az elhatárolás elméleti alapom működik. De minden porcikánknak van egy istene, valóságos Olümposz! Érthető, hogy a szerelem, mint afféle őrültség, a pszichiáterre tartozik. Enyhébb estekben elég a pszichológus. Az apa azt mondja, légy férfi! Az anya az örök hűséget emleget, miközben a földgolyón minden mozgásban van. Mire az ember kinövi az ideáljainak kopott ruháját, kezd az orvosok fejével gondolkodni. Vagyis nem sokat, és máris az ágyon találja magát, lehetőleg pucéron. Ha még maradt egy kis […]

>>>
Címke: , ,
2019.09.02 - tiszatáj

Ő volt a földrajztanárnőm. Egyszer kihívott az óriási térképéhez, és fölszólított, mutassam meg őt, ez a feladat, Ernő. És végigmutogattam, hogy Moszkva, hogy Amerika, Európa, Berlin és Párizs, hogy Antarktisz, hogy óceán, hogy sziget, hegy, völgy, alföld, sivatag. Ez mind a tanárnő. Ő volt a matematika-tanárnőm. Megtanított számolni. Azt mondta, egy. Vártam aztán sokáig. Nincs több, Ernő, mi a lófaszra vársz. Egy ennyi van? Ennyi Ernő, minden egy, minden egyetlen egy, sohasem több, az egy a valóság, mert az egy a magányos, a többi csak absztrakció, a kettő, a millió, a végtelen kitaláció. A magány nem az? Az nem, Ernő. Ő volt a fizikatanárnőm. Gyönyörű asszony, soha nem értettem. De azt megtanultam, hogyan kell elesni, hohó, a reményekkel, imákkal földíszített gravitáció. Szállni nem fogsz, Ernő, de szépen esel a földre, szépen ütöd meg magadat, szépen törsz el, na, csináld kicsi faszom, ne félj már. És amikor egyszer napokig nem tudtam […]

>>>
Címke: , ,
2019.08.24 - tiszatáj

A minap egy barátomnak igyekeztem felvázolni, szigorúan humánetológiai keretek között, a javak elosztási módjának kulturális evolúcióját. Az ősi közösségek csak akkor lehettek életképesek, ha a javakat egyenlően osztották el. A ma is létező ilyen csoportok életéről tudjuk, hogy a négy-öt családot magábanfoglaló, 100-150 fős (nagyrészük gyermek) közösségekben a gyűjtögetéssel szerzett termékeket mindig az élelmet megszerző egyén illetve közvetlen családja birtokolta. A vadászatnál viszont szigorú elosztási rendszerek érvényesültek. A hús a legértékesebb táplálék, és minden családnak azonos mértékben illő részesedni a sikeres vadász zsákmányából. Ezért választott „osztó” porciózta a húst és azok a családok is kaptak, akiknél esetleg éppen nem volt, akár hosszabb ideje sikeres vadász. Az ember szűkebb környezetében tehát megoldja az elosztást komplikációk nélkül. Amint sokasodtunk, kialakultak a nagyobb létszámú törzsek, törzsek közötti kapcsolatok, és a javak elosztásának szabályozását a kultúra vette át. Szabályok, törvények születtek, hierarchia alakult ki és megjelent az egyenlőtlen elosztás. Ennek alapja a tulajdon kulturális […]

>>>
Címke: , ,
2019.08.14 - tiszatáj

PRAKTIKA Emlékszel, amikor az őszi iskolakezdés után kitereltek a földekre és beálltunk szedni a kukoricát? Minden nap ugyanúgy kezdődött. Reggel 8-kor tréningruhában gyülekeztünk az iskolaudvaron, aztán valami rozoga traktoros utánfutón kivittek minket az aznapi munkaterületre. Mindenki beállt egy sorba, ami az elejétől nézve végtelennek tetszett. Valamikor 10 óra körül uzsonnaszünetet tartottunk. Emlékszem a jókedélyű, kopaszodó Urs tanár elvtársra, aki akkoriban osztályfőnökünk volt, amint előveszi az aprócska kempingszékét és hatalmas súlyával rátelepszik. Ugyanazt a bundás kenyeret és szegényes szendvicseket ette mint mi. Nagy felhozatal nem volt. Zsíros és margarinos kenyér, lekváros kenyér, ilyeneket csomagoltak nekünk otthon. Almával mindig jobban csúszott a zsíros kenyér, egyszerre ettem a kettőt. A tanár úr, aki az akkori megszólítás szerint, mint mindenki más is, elvtárs volt, egy kicsi termoszban teát is hozott. Olyan eleganciával étkezett, mintha csak otthon ülne az ebédlőasztal előtt. Hamar eltelt a félórányi pihenő, állhattunk vissza a sorba. Sok helyen megfordultunk. A tengeriszedés […]

>>>
Címke: , ,
2019.08.07 - tiszatáj

Ültünk egy velencei kávézóban, szemben velünk három öregúr két lompos kutyával. Két öreg ápoltabb volt, a harmadiknak szinte sercent a borostája, és látszott a csonka fogsora a lefűrészelt fogakkal. A kutyák azonban mindketten kövérek, öregek, hulló szőrűek. Amikor fizettek, a tetovált pincér bedugta a kezét az ápolatlan nadrágjába, és kihúzta a napi bevételt. Közben mindannyian nevettek, bár leginkább a két főszereplő. A másik kettőnek az ápoltságához hozzátartozott a karót nyeltsége. Ha megkérdezik, mi volt jó Olaszországban, legszívesebben ezt a jelenetet mesélném el először. El kellett menni végre, és nem kell meghalni rögtön, hiszen az ember ismét visszamenne; de a műemlékeknél sokkal jobban érdekelt ez a „lenti” vagy egyszerűen emberi Olaszország, a kedélye, a vidámsága, a legyintései. Mint ahogy az utolsó pizzázás is Bologna mellett. Az már igazi vendéglő volt, válogatottabb klientúrával. De itt is láttam, hogyan él az olasz, miket rendel hétköznap este, hogyan viselkedik. Itt csendesebbek voltak és elegánsak […]

>>>
Címke: , ,
2019.07.26 - tiszatáj

Nikosz kettős állampolgár. Görögországban született, a Mesterek Falujában. Csak néhány száz ember lakta. A második világháborúban az apák katonáskodtak, az asszonyokat munkára fogták. A gyerekeket teherautóra rakták, s elvitték Albániába, azt mondták, csokoládét fognak kapni, e helyett hosszú hónapokig éheztek. A polgárháborúban vonatra rakták őket, egyik csoport Romániába, a másik Magyarországra került. Az úton se enni, se innivalót nem kaptak, az ablakra csapódó piszkos esővizet nyalogatták le valahogy, nagy szomjúságukban. A gyerekeket szétosztották gyermekotthonokba. Nikosz Fehérvárcsurgóra került. Évtizedek múltán, amikor meglátogatta gyermeksége színhelyét, kicsi földet vett a kertből, egy nejlonzacskóba, s elvitte magával Athénbe. Csak akkortájt tudta meg, hogy nagyanyját, akit gyerekkora után nem látott többé, Iváncsa közelében lévő Görögfalvára vitték, amelyet a kommunista vezetőről Beloianisz-falvának neveztek el. Tőle mindössze harminc kilométerre élt, magányosan  halt meg… Nikosz a csurgói gyermekévek után néhány görög társával együtt Csongrádra került gimnáziumba. Furcsa élmény volt fogadtatás. A matematika tanár nem törődött azzal, hogy a […]

>>>
Címke: ,
2019.07.15 - tiszatáj

Egy baráti társaságban globális problémákról beszélgettünk, valaki azt mondta, hogy ha a kilenc milliárd ember  mindegyike csak egy műanyaghulladékot eltakarítana, megoldódna a szemét probléma. Mindenki helyeslően hümmögött, én dühöngtem és megkíséreltem őket a numerikus szemlélet – amelynek áldozatául estek – titkaiba beavatni. Elképzelek egyetlen egy embert, akivel felveszem a kapcsolatot és meggyőzöm, vegyen fel egy eldobott petpalackot. Ezután az egyetlen sikeres esetemet beszorzom tetszőlegesen nagy számmal, ezerrel, millióval, milliárdokkal és azt hiszem, hogy a szorzat a valóságban is működik. Lesz ezer, millió, milliárd kívánalmaim szerint viselkedő ember. Ha gyerek az illető, a rábeszélés esetleg már elsőre sikerül, ha felnőtt, akkor már kétséges. Ha például főpap, miniszter, szabadidejében orvos, miniszterelnök, meg se értené, miről van szó. Megfelelő kommunikációval, ügyes rábeszéléssel egyenként sok embert meg lehet győzni valamely közügy fontosságáról, de ahogyan szorzódik a megfelelően viselkedő emberek száma, ugyanúgy kell szorzódjék a rábeszélésbe fektetett munka, ezért hibás a numerikus szemlélet. Milliókat, milliárdokat […]

>>>
Címke: , ,
2019.10.20 - tiszatáj

PUCCINI EGYFELVONÁSOSOK SZEGEDEN
Egy estén, hármas oltárképnek képzelte el három egyfelvonásosát Puccini. Egy sötét, drámai, egy mennyei-lírai darab, és egy vágtató, szikrázóan szellemes komédia – hárman adják ki az egészet. Ám így erre ma kevés operaház vállalkozik. A három darab együtt kicsit sok a közönségnek, ráadásul az átdíszítést, a hosszú szünetet sem lehet megspórolni. Legutóbb az Erkel Színházban is csak a bemutatón hangzott föl mind a három mű, utána mindig csak kettőt lehetett választani… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.10.19 - tiszatáj

A RENDSZER
Spanyolország az utóbbi időben előszeretettel mímeli a hollywoodi zsánerfilmek öntőformáit: az 1968–1975-ös aranykort követő horror-reneszánsz után egyre nagyobb teret kap a csavaros thrillerek honosítása. Oriol Paulo betyáros műfaji ujjgyakorlatait követően a románcban és sorozatgyilkos-thrillerben egyformán jártas Rodrigo Sorogoyen is letette a névjegyét, tavalyi politikai thrillerje részben adózik a hagyományoknak, ugyanakkor bizonyos pontokon el is mer térni azoktól… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Aki már járt az utóbbi években a Millenárison az Art Market ideje alatt, tudja, hogy már az épület előtt és a parkban meglepetések, izgalmas köztéri alkotások, installációk fogadják. Idén sem unatkozunk az épület felé haladva, mozgó szobrokat látunk, élőket, égbe nyúló nyakkal, méhkast szimbolizálva, abroncsokkal, hófehér anyagokba burkolózva közöttünk sétáltak, de nem vesznek rólunk tudomást, ahogy egy szoborhoz illik […]

>>>
2019.10.16 - tiszatáj

PATAK MÁRTA: ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
Minden ember egy kalitkába zárt hal: nem a megfelelő térben, nem a megfelelő időben létezik, mégis lubickol saját világának ketrecében. Akár ezt is sugallhatja Patak Márta 2017-es novelláskötetének borítója. Az Enyhítő körülmények között című kötet a Scolar Kiadó egy új sorozatában, a ScolarLive-ban jelent meg, mely sorozatnak két célja is van: az első az, hogy a pályakezdő alkotók teret kapjanak, a másik pedig azon „már bizonyított” szerzők új kötetének kiadása, akik eddig a megérdemeltnél valami miatt kevesebb figyelemben részesültek… – KOMÁROMI DÓRA KRITIKÁJA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A MAOE DIMENZIÓK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A címben megidézett Umberto Eco könyvére történő utalás nem a véletlen műve, hiszen végignézve a MAOE hatodik tematikus, gigakiállításának a DIMENZIÓK-nak a kolosszális terjedelmű anyagát (hatszázhúsz művész B1 méretben megjelenő reprodukcióival) a REÖK teljes teremsorát felvonultató enteriőrben a vizuális enumerációnak valamilyen hasonló euforikus érzése keríthet hatalmába, mint a három évvel ezelőtt elhunyt, jeles szemiotika tudóst, amikor szöveggyűjteménye előszavában kifejezésre juttatta a listák utáni hajtóvadászatának mámorító hatását… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A WALL STREET PILLANGÓI
Jessica Pressler 2015-ös cikke első pillantásra kiváló alapanyagot szolgáltat a napjainkban egyre népszerűbb girl power-mozikhoz. Az újságírónő New York Magazinban publikált írása igaz történetet dolgoz fel: bepillantást nyerhetünk egy sztriptíz-táncosnő 2007-től 2015-ig húzódó viszontagságos éveibe, benne egymásra találással, karrierépítéssel, gazdasági világválsággal, felemelkedéssel és bukással, illetve újrakezdéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.14 - tiszatáj

BALLA ZSÓFIA ESSZÉKÖTETÉRŐL
Balla Zsófia kötetében sokféle műfajú, hosszúságú írást találni, s mind egy személy, még inkább egy téma, még inkább egy kérdés körül dong, mint darázs a fészkébe igyekezvén. A szövegek műfaj szerinti nagyobb egységeket alkotnak, s azon belül valamelyest követik e megjelenés időrendjét. A költőnő versei pedig újra és újra felbukkannak, mint a színes kavicsok közül a kagylók a tengerparton, gyöngyöt rejtve… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ÍRÁSA

>>>
2019.10.10 - tiszatáj

JOKER
Fennakadhatunk rajta, hogy szuperhősfilm vitte el a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlánját a Lucrecia Martel vezette zsűritől, mindenki jobban jár, ha inkább magát a kérdéses művet szemrevételezi és a látottak alapján vonja le a következtetéseket: bohócgúnyát húzó ölőmester ide, eredettörténet oda, a Logan óta nem született ilyen érett, hihetetlenül realisztikus, hagyománytagadó feldolgozás egy mainstream képregénykarakterről… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.09 - tiszatáj

NAGY SIKER TANDI FLORA ÉS OLASZ FLÓRA SZEGEDI KONCERTJE
A Szomorú vasárnaptól Lara Fabian Je T’aime című daláig sok világsláger felcsendült hétfő este Szegeden, az IH Rendezvényközpont nagytermében Tandi Flora és Olasz Flóra nagy sikerű, telt házas közös koncertjén. A népszerű énekes és a már több nemzetközi versenyen díjat nyert hárfás országos turnét is tervez a különleges produkcióval… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő