| | Bálint Ádám: Fóliók >>> |
| | Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>> |
| | Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>> |
| | Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>> |
| | Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>> |
| | Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>> |
| | Duda Éva Társulat: Prizma >>> |
| | Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>> |
| | Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>> |
TiszaLINE Szalon |
| | Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>> |
| | Sziveri-díj, 2021 >>> |
| | A Szépírók Társaságának felhívása >>> |
| | Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>> |
| | Trafó – Mi a te ügyed? >>> |
| | Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>> |
| | Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>> |
| | Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>> |
| | Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>> |
![]() |
Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei |
![]() |
Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására |
RÉSZLET EGY LASSÚDAD REGÉNYBŐL
támad a hőség
fent izzik az ég
fekete klottgatyám leér a térdemig
szoktak kinevetni e miatt
a térdemig érő klottgatya miatt
de restellném megmondani
hogy valójában nem az enyém
hanem a bátyámé
aki öt évvel idősebb nálam
és már ő is szégyelli hordani
ezt a kivénhedt klottgatyát
az utca kihalt a végén épp
egy vonat halad keresztül
[…]
( – üzenet … Bella Pistának odaátra – )
ablakodon
benéz
a
NAP
…
– ISTENEM –
…
M I L Y E N S Z A B A D
… méhek zümmögése …
szivarvégek nehéz – fanyar – bűze
… szemek / szemek / szemek …
sósmézédeskeser’szerelmek … szeszek
… –––––– : összemosódnak : –––––– …
[…]
PAPLANSZELLEMEK
A paplan alatt izgalmas árkok húzódnak,
fehér fűszálak tövében kitinpor, talán csak
hamu. Idegrendszerem neuronrostokra
feszülő háló, – oszlopai benyúlnak
a csarnokvizek fölé, rácspontokban pókok,
aknák, telepített mezőkön villanó fejtorpotrohok.
Poltergeist és korszellemek. Szembogaram
páncélján kopogtatnak.
Ajtót nyitok.
AVAGY AZ IMMÁR TOLÓKOCSIS KÖLTŐ MÉG EGYSZER AZ ÖREGSÉGRŐL
Kész talány, barátaim, hogy mi (értsd: izgága poétafajunk néhánya)
hogyan élhettük túl a „gyilkos huszadik századot”
s éltük meg immár az öregkor fosztóképzős etapját is
(lásd: fogatlan, mosolytalan, tökéletlen,
és még vagy száz -etlen, -atlan).
Egymással is csak a telefon hallótülkén át értekezve,
napjában próbáljuk kibogozni e csomót.
[…]
Apu ma nagyon bátor,
kitett magáért,
azzal ijesztgette a főnökét,
hogy elárulja, elmondja mindenkinek,
hogy nem is beszél hét nyelven,
és a számítógéphez sem ért.
A főnöke azt válaszolta,
ha apu ezt megteszi,
darázsfészekbe fog nyúlni,
erről kezeskedik.
Ha jól meggondolom,
apu azért mégse annyira bátor
[…]
IT ’S YOUR TURN
Rilke-parafrázis
… légy ’ … láthatatlan …
– ennyi – … hidd el … nem kell több
… : már ’ … ez … is … elég
Szőlőszem bennem a bánat –
majd összeaszalódik, akár egy
tavaszi este. Te vagy a bánatom
tárgya, a költő, ki mindig azt
leste, hogyan úszik el a gyerekkor.
Az anyád két kezébe fogta, majd
csendesen… Azt a mosolyt kerested
minden nőben, fűben, fában, gyökérben,
földgöröngyben, s lettél köztünk bolonddá,
mert hagytuk, hogy rágjon. A lelki nyomor.
[…]
Nem ígértem semmiféle cirkuszt.
Nincs tánc, koreográfia, se rácsok,
nehogy a fogságba beleőrüljek.
A cél a természetes viselkedés.
A nap nagy részét átalszom.
Igazából nincs okom panaszra.
Egy-egy döglött kecskét
bedobnak hozzám időközönként.
Az üveg előtt hagyják, hogy a látogatók
legalább olyankor nézhessenek.
Azok meg azt gondolják, majd járkálok és
üvöltök, ha hangosan kocogtatják az üveget.
[…]
TORZÓSZÓTÁR
a napokban túlléptem a hetvenen és amikor masinámat most önsajnálattal verem az évtizedek maradandó nyomása alatt ködösen szitál szemem ami miatt túlzott hangerővel kés alá cipelne környezetem amely szándékban persze a racionális érvek tagadhatatlanok bár pontosan sosem tudni hol a határ mikor a másikat kés alá tolom és hol a kibiceknek semmi sem drága bölcsülő időkben fogant tanulsága hiszen az orvosi pániktól kezdetek óta ájulós lévén könnyen billenek át még szeretteim körében is a szorongás lélektani miértjén rég sejtve mindenkiben lüktetnek kívülről elérhetetlen hálózatok […]