03.24.
| Nembáj! Fest Industrial – experimental találkozó >>>
03.16.
| MÜPA – Neked (szerelmes búcsú a színpadon) >>>
03.03.
| FRIDA – ősbemutató az Átrium Film-Színházban >>>
03.01.
| Trafó – artman_T_est >>>
02.28.
| Trafóklub – smART! XTRA // Térmanipuláció >>>
02.25.
| Mutasd be jelmezed a Szegedi Nemzeti Színház deszkáin! >>>
02.25.
| Middlemist Red „Ripple Soul” lemezbemutató koncert >>>
02.23.
| Asztali beszélgetések… – FÖLDÉNYI F. László és KLIMÓ Károly disputája >>>
02.22.
| Trafó – Forte Társulat / Tar Sándor – Keresztury Tibor: A te országod >>>
02.22.
| Premier előtti vetítés a 75 éve elhunyt Stefan Zweig emlékére >>>

Sok évvel ezelőtt egy nagy tekintélyű és eredeti gondolkodású református teológus műveit olvastam, az egyik címe, Gyökerekig ásva le. Éliás József a legmélyebb alapokat kereste, s találta meg a Bibliában, Izrael istentapasztalatában, Jézus radikalitásában. A zsidó hagyományban a gyökér olyasmi, mint a latinitásban a fundamentum. Amiből minden kisarjad, s amire építeni lehet. Így értette Illyés: „mélyről jön, minden, mi jó a földön”. A zsidó életigenlés és a római jogszerűség, ezekre alapozott a kereszténység – itt, Európában.

Keresztény gyökerek – ez lett sokak számára a válasz a rendszerváltást követően, amikor minden dőlni látszott és a többség be is dőlt a látszatnak. Bár tagadhatatlan, hogy egy pillanatra legalábbis keletkezett a nagy egyértelműségek korszaka után valami vákuum, amibe beszippantódott a sokféle sokértelműség, s lett zsibvásár az értékek piacán és az élet értelmére vonatkozó válaszok színes kínálatforgatagában.

Mostanra nem tudni, merre, hány méter. Oldalra és előre, vagy éppen lefelé. Elvesztek a gyökerek, elvesztek a fundamentumok, s végül elveszett a mérce is, hiszen mindenki saját pszichoszociális helyzete alapján akkora egységet tekint egy méternek, amekkorát nem szégyell. Egyetemes gyökértelenségbe jutottunk. Néhányan ugyan még halványan emlékeznek arra, hogy valakik elvágták a gyökereket, vagy hogy kiszáradtak a gyökerek. Ám egyre inkább lehanyatlanak az emlékezők, eltűnnek az emlékek, lassan azt is elfelejtettük, hogy elfelejtettünk valamit.

Mindeközben a közbeszéd felkapta a gyökeret: zizi, korlátolt, agyilag zokni, sötét, tökkelütött, féleszű, idióta, hígagyú. Ilyesmi értelemben használja. Vissza kell találnunk a magyarság gyökereihez, szólított fel az előadó, mire a sorokból borgőzös hangon így szólt valaki: de hisz ott vannak mind a tévében, a sok gyökér. Valami különös okból a gyökérből, amelyből élet fakad gyökér lett, amely értéktelen, semmirekellő.

Nem talán azért, mert idegenkedünk az alapoktól, a vitathatatlanságok és megkérdőjelezhetetlenségek dimenzióitól. Mert valami hamis illetékességi tudattal úgy véljük, mindent vitathatunk, minden nézhető máshonnan és bármi lehet másképpen is. Mintha a fogunkat húznák – gyökér van ott –, ha valaminek a kérlelhetetlenségével és változhatatlanságával találkozunk.

„Egyébként a legmélyebb gyökér, amely a hazához köt, a trágárság, abban van a szív és az érzés.” (Esterházy) És nem csak a szív és az érzés, még inkább a mindent elsöpörni kész verbális lendület. Mert az igazi, méretes trágárságoknál jobban semmi nem igazolja, hogy mindennek van határa, hogy mégsem lehet bármi bárhogyan.

A szabadságot lassan megtanultuk, már csak egyet kell megtanulni: gyökeret ereszteni.

Máté-Tóth András

még több >>
02.24.
| Mucha- és Dalí-kiállítás is várja a látogatókat a 10 éves REÖK-ben >>>
02.18.
| Enyedi Ildikó alkotása nyerte a legjobb filmnek járó Arany Medvét >>>
02.10.
| Utoljára látható Szegeden a Mamma Mia! >>>
02.09.
| Új kurzusokkal folytatódik a Bölcsész Szabadegyetem az SZTE-n >>>
02.07.
| Zsigmond Vilmos Filmfesztivált rendeznek Szegeden >>>
02.06.
| Magyar művészek a Velencei Biennálén >>>
02.02.
| Kocsis Zoltán zongoraművészről jelent meg Juhász Előd kötete >>>
02.01.
| Depeche Mode: pénteken friss dal, március 17-én új lemez jön >>>
02.01.
| Szegedi Szabadtéri Játékok – Alföldi, Pálmai és Hernádi is szerepel a Shakespeare-vígjátékban >>>
01.24.
| Meghosszabbított nevezési határidő a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztiválra >>>

John Ashbery, Aleš Debeljak, Delimir Rešicki versei

Kontra Ferenc, Alekszandar Prokopiev prózája

A műveléstől a műveletig: kultúrtechnikák
(Keresztes Balázs, Erhard Schüttpelz, Bernhard Siegert, Smid Róbert, Cornelia Vismann, Joseph Vogl)

Bari Ferenc Nagy Gábor csongrádi kiállításáról

>>>

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a 2016/17-es tanév második félévében tovább folytatódik a Bölcsész Szabadegyetem programsorozat. Az idei szemeszterben 4 képzési terület – filozófia és művészettörténet, irodalom, történelem, néprajz – 24 kurzusa közül választhatnak az érdeklődők. A program meghosszabbított jelentkezési határideje 2017. február 17-e. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara 2016 […]

>>>

reok_kantor_kiallitas_meghivo

duray

2017.02.24 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS NAGY MIKLÓS KUND MŰVÉSZETI SZAKÍRÓVAL
Marosvásárhely krónikása, értékmentő strázsamestere, szellemi mecénása, az erdélyi értelmiség emblematikus személyisége. Így aposztrofálhatnám interjúalanyomat, akinek írói és kulturális-szervező tevékenysége ezer szálon követhető nyomon. Mint újságíró több évtizede ad folyamatosan hírt Erdély művészeti életéről, neves alkotóiról, s feladatának érzi az itteni fiatal művészek indulásánál is bábáskodni… – PACSIKA EMÍLIA INTERJÚJA

>>>
2017.02.24 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ: A HARMADIK HÍD
Szilasi László regénye és különösen annak eddigi értelmezései jól mutatják annak a huszadik századi, de ezek szerint a jelenben is érvényesülő toposznak az erejét, mely a megfigyelt dolog megfigyelésből adódó változását írja körül. Egy olyan, nem kifejezetten nagy terjedelmű, de felépítésében és megépítettségében mindenképpen nagyregényről van szó, mely, ha többféleképpen vizsgáljuk, nem csak hogy többfélének mutatkozik, hanem egyenesen úgy is viselkedik… – NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA

>>>
2017.02.23 - tiszatáj

GERGELY ÁGNES: OKLAHOMA EZÜSTJE
Két évvel azután, hogy Gergely Ágnes 80. születésnapjára megjelent a Két szimpla a Kedvesben (2013) című memoárkötet a gyerekkori és fiatal felnőttkori emlékeiről, újabb vallomásos visszaemlékezés-kötete jelent meg az Európa Könyvkiadónál. Az Oklahoma ezüstje című válogatás érzékletesen festi meg 21 irodalmár, valamint egy orvos, egy fotóművész és egy geológus portréját, miközben a hozzájuk fűződő személyes tapasztalatain keresztül bepillantást enged Gergely Ágnes, a költő és regényíró, magyar-angol szakos tanár, műfordító és tolmács, szerkesztő és irodalomtörténész különleges élményeibe… – ÓCSAI ÉVA KRITIKÁJA

>>>
2017.02.23 - tiszatáj

Az idegen fajokkal való, jellemzően zűrös kapcsolatfelvétel azóta kitörölhetetlen része a science fictionnek, hogy H. G. Wells pusztító tripodokat szabadított rá a ködös Albionra. Mivel az élet és így a művészet is általában a legkisebb ellenállás irányába halad, az idegenekről szóló filmek, könyvek, képregények tipikusan két kategóriába sorolhatók: az egyikben a jövevények tudást, barátságot, békét hoznak, a másikban pedig irtani, leigázni érkeznek. A fehér hollónál is ritkább az a sci-fi, ami a nehezebb végéről próbálja megfogni a témát… – RUSZNYÁK CSABA KRITIKÁJA

>>>
2017.02.21 - tiszatáj

OLIVER JEFFERS KÉT KÖNYVÉRŐL
Oliver Jeffers neve tulajdonképpen egy brand, ami itthon még csak épül, de reméljük, hogy a Pozsonyi Pagony kiadónál most megjelent két könyve sikeres lesz, és újabb kötetek következhetnek magyarul is. Illusztrációit az ifjúsági irodalmat fogyasztó közönség már jól ismerheti, hiszen John Boyne Barnaby Brocket és a szörnyű dolog, ami vele megesett című könyvét is Jeffers jegyzi, a könnyűzene rajongói pedig a U2 miatt figyelhettek fel a nevére, az Ordenary Love bakelit lemez borítóját ugyanis neki köszönhetjük… – KELEMEN RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2017.02.20 - tiszatáj

INTERJÚ KUN ÁRPÁDDAL MEGINT HAZAVÁRUNK C. REGÉNYE KAPCSÁN
2006 ​októberében egy négytagú család útra kel, hogy egy rozoga Suzukin átszelje Európát: elhagyja Magyarországot, és otthont találjon a „boldog északon”. Kun Árpád új regényének főszereplő elbeszélőjét rafinált módon Kun Árpádnak hívják. Mégsem életrajzot, hanem igazi szépirodalmat tart a kezében az olvasó. Bár a regény lapjain megelevenedik a soproni gyerekkor, a 2000-es évek magyar közege, az emigráció mindennapjai, a Megint hazavárunk nem csupán egy páneurópai bédekker… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

>>>
2017.02.18 - tiszatáj

SING STREET
Örömmozi rég hatott már ennyire. John Carney új filmje úgy alkot szerves egységet két korábbi zenés darabjával (Egyszer, Szerelemre hangszerelve), hogy nem kicsúcsosítja régebbi művei erényeit, hanem megtartja az ismerős elemeket, majd új irányba viszi a cselekményt. Hangulatfestészete, világképe is némileg más, immár a tűzön-vízen át tartó, töretlen optimizmus jut főszerephez… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2017.02.18 - tiszatáj

KÉPZELT RIPORT EGY KÖNYVBEMUTATÓRÓL
Gyenge Zoltánt, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Filozófia tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát a tanszék doktori hallgatója, Fekete Vali kérdezte legújabb könyvéről (amiről fontos megjegyezni, hogy nem teljesen legitim a római kettes a címlapján, tekintve, hogy nem egyenes folytatása a Kép és mítosznak, hisz itt inkább emberekről és félistenekről van szó). Aztán mégis a mitológiánál kötöttek ki, közös nevező gyanánt… – SZABÓ FERENC BESZÁMOLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 

KÉPZELT RIPORT EGY KÖNYVBEMUTATÓRÓL
Gyenge Zoltánt, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Filozófia tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát a tanszék doktori hallgatója, Fekete Vali kérdezte legújabb könyvéről (amiről fontos megjegyezni, hogy nem teljesen legitim a római kettes a címlapján, tekintve, hogy nem egyenes folytatása a Kép és mítosznak, hisz itt inkább emberekről és félistenekről van szó). Aztán mégis a mitológiánál kötöttek ki, közös nevező gyanánt… – SZABÓ FERENC BESZÁMOLÓJA

>>>

A világ, amelyben idestova negyven éve élünk, többé nem kövekre, növényekre és állatokra oszlik, hanem a hardver, szoftver és wetware szentségtelen háromságára. Miután a számítástechnika (feltalálójának eretnek szavai szerint) ott tart, hogy „átvegye az irányítást”, a hardver többé nem a vasáru dolga, hanem apró szilíciumtranzisztorok milliónyi ismétlődése. A wetware ezzel szemben az, ami megmarad az emberi fajból, amikor a hardver kíméletlenül felfedi minden fogyatékosságunkat, hibánkat és pontatlanságunkat […]

>>>

A narancs újraértelmezése időről időre szükségesnek tűnik,
hiszen mióta Rákosi idelopta a trópusi napfényt,
nem tudjuk megkülönböztetni az energianövényt a fikciótól.

A narancs fürtökben kivájja a telet:
a köd elfonnyad, a henger kitágul.
A mezőgazdasági költészet az egész béketábor érdeke,
hamvas gumipitypang ékesíti a gyengeelméjű gyerekek rajzait.
[…]

>>>

Most szinte ő vagy, majdnem ébren,
bizsergésként futsz át a háton,
sodor valamit számos érben
tested, míg elszakaszt a mától.

Jogvitába hív, volt időbe,
ágyra fektet, unottan ásít,
áthúz az énből majd az őbe,
úgysem lehetne senki más itt
[…]

>>>

SZILASI LÁSZLÓ: A HARMADIK HÍD
Szilasi László regénye és különösen annak eddigi értelmezései jól mutatják annak a huszadik századi, de ezek szerint a jelenben is érvényesülő toposznak az erejét, mely a megfigyelt dolog megfigyelésből adódó változását írja körül. Egy olyan, nem kifejezetten nagy terjedelmű, de felépítésében és megépítettségében mindenképpen nagyregényről van szó, mely, ha többféleképpen vizsgáljuk, nem csak hogy többfélének mutatkozik, hanem egyenesen úgy is viselkedik… – NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF KRITIKÁJA

>>>

Egy kacsa totyogott az Örömvölgy utca mindenféle piszokkal megáldott járdáján, a kőfal szoros szomszédságában, japán volt, japánkacsa, mélyzöld tollal, meg ezüstszín bejátszású szárnnyal, és a csőre halvány, olyan udvariasan sárga, japáni, ahogy a költő mondotta volt egykoron, ott téblábolt szegény madár, uram, de hát ő akarta ezt, vagy csak az ösztöneire hallgatott, lehet, habár akaratos volt, mentem arra és én kerültem, nem a kifejlett állat, jogosnak érezte, igen, hogy az Örömvölgyben helyet keressen magának, közben zúgtak, elzúgtak mellettünk az autók, kukáskocsik berregtek megállíthatatlanul, hogy hirdessék, reggel kezdődik minden, ébred az ember, a világ […]

>>>

Estére hidegfront éri el hazánkat. Még ha
nem is tudjuk pontosan, hogy az hol van.
Amikor kettesben vagyunk, véletlenül
sem maradunk józanok. Ez nem panaszkodás.
Legyen mire fogni. Talán a hűvösebb időtől
várunk valami belső enyhülést. Hogy kevésbé
legyünk szomjasak. Pedig a kisebb műtétek
előtt sem lehet hat-nyolc órával, még vizet sem.
[…]

>>>

GERGELY ÁGNES: OKLAHOMA EZÜSTJE
Két évvel azután, hogy Gergely Ágnes 80. születésnapjára megjelent a Két szimpla a Kedvesben (2013) című memoárkötet a gyerekkori és fiatal felnőttkori emlékeiről, újabb vallomásos visszaemlékezés-kötete jelent meg az Európa Könyvkiadónál. Az Oklahoma ezüstje című válogatás érzékletesen festi meg 21 irodalmár, valamint egy orvos, egy fotóművész és egy geológus portréját, miközben a hozzájuk fűződő személyes tapasztalatain keresztül bepillantást enged Gergely Ágnes, a költő és regényíró, magyar-angol szakos tanár, műfordító és tolmács, szerkesztő és irodalomtörténész különleges élményeibe… – ÓCSAI ÉVA KRITIKÁJA

>>>

Retteneteset táncoltunk volna,
de ebből egy szó sem igaz,
mi otthon maradtunk,
unatkoztunk,
és már a világ végére kívánkoztunk volna.
És hirtelen ezer medve közé kerültünk,
mert azt mondtam a barátomnak,
holnap megyek Kalotaszentkirályra,
a néptánctáborba
[…]

>>>

Nézem az eurocentest az asztalon.
Megelevenedik, ahogyan azt ígéri
apám, jövőre eljöhetsz velem,
és amikor arra kért,
hívassam elő az idei képeket,
úgy éreztem, magával visz saját
Bermuda-háromszögébe,
ahol minden évben négy napra
eltűnnek a hétköznapjai,
amelyekbe visszatérve mindig én
gondoskodtam a fekete dobozról
[…]

>>>

OLIVER JEFFERS KÉT KÖNYVÉRŐL
Oliver Jeffers neve tulajdonképpen egy brand, ami itthon még csak épül, de reméljük, hogy a Pozsonyi Pagony kiadónál most megjelent két könyve sikeres lesz, és újabb kötetek következhetnek magyarul is. Illusztrációit az ifjúsági irodalmat fogyasztó közönség már jól ismerheti, hiszen John Boyne Barnaby Brocket és a szörnyű dolog, ami vele megesett című könyvét is Jeffers jegyzi, a könnyűzene rajongói pedig a U2 miatt figyelhettek fel a nevére, az Ordenary Love bakelit lemez borítóját ugyanis neki köszönhetjük… – KELEMEN RÉKA KRITIKÁJA

>>>

Amíg ezekről a dolgokról elmélkedem, hirtelen zuhanunk bele a csapdába. Egy vasutas öltönybe bújt személy lép elénk a mezőn, és közli velünk, hogy éppen elértük a következő állomást, s most már az ő felügyelete alatt kell tovább haladnunk. A hátamra vett különítmény terhétől kissé meggörbedve követjük a felügyelőt, s összességében elégedett lehetek, hogy nem tévedtem el, mindig előre felé mentem, s nem jutottam vissza az előző állomásra […]

>>>

RÓMEÓ ÉS JÚLIA A MET-BŐL
Minden évben megnézek néhányat a New York-i Metropolitan élő közvetítéseiből. Az operát a színházban szeretem igazán, de a MET-es produkciók profizmusa mindig lenyűgöz, és a kiváló énekeseket is szívesen hallgatom meg időről időre. Ebben az évadban Gounod Rómeó és Júliáját szemeltem ki Shakespeare veronai szerelmeseinek halhatatlan tragédiáját. Az operát nagyon szeretem, sokat hallgattam, de ritkán látom színpadon és a gyönyörű duetteket nehéz sorba rakni csak fül alapján… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

>>>

DON PASQUALE SZEGEDEN
Van Donizetti fergeteges vígoperájában egy pillanat, amikor megfagy a levegő. Amikor Norina (pontosabban álnevén: Sofronia) operába készül menni egyedül, mire öregecskedő párja züllöttnek nevezi. Kicsit erős ez a kifejezés a mókaházaság keretei között, a vérmes ifjú hölgyet szíven is találja, egy pillanatra túlságosan is beleéli magát a szerepébe – és pofon vágja férjét… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>

VILLÁMINTERJÚ BARNÁK LÁSZLÓVAL
Ezúttal a Szegedi Pinceszínház igen nagyon érdeklődést kiváltó legújabb bemutatójára, Spiró György: Prah című egyfelvonásosára voltunk kíváncsiak. A darab rendezőjével, Barnák László színművésszel Drubina Orsolya beszélgetett.

>>>

BESZÉLGETÉS NAGY MIKLÓS KUND MŰVÉSZETI SZAKÍRÓVAL
Marosvásárhely krónikása, értékmentő strázsamestere, szellemi mecénása, az erdélyi értelmiség emblematikus személyisége. Így aposztrofálhatnám interjúalanyomat, akinek írói és kulturális-szervező tevékenysége ezer szálon követhető nyomon. Mint újságíró több évtizede ad folyamatosan hírt Erdély művészeti életéről, neves alkotóiról, s feladatának érzi az itteni fiatal művészek indulásánál is bábáskodni… – PACSIKA EMÍLIA INTERJÚJA

>>>

SZÁSZ LILLA A MI HÁZUNK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA – 2B GALÉRIA
2016 kora nyarán láttam Szász Lilla Káprázat c. fotókiállítását. Ekkor is megmutatkozott különleges érdeklődése a családtörténetek iránt. Emberi sorsok családi-környezeti háttérrel. 2017. február 10-én a 2B Galériában megnyílt kiállítása ennek a vonzalomnak a legszemélyesebb oldalát mutatja be… – FÜRTH ÉVA BESZÁMOLÓJA

>>>

Az idegen fajokkal való, jellemzően zűrös kapcsolatfelvétel azóta kitörölhetetlen része a science fictionnek, hogy H. G. Wells pusztító tripodokat szabadított rá a ködös Albionra. Mivel az élet és így a művészet is általában a legkisebb ellenállás irányába halad, az idegenekről szóló filmek, könyvek, képregények tipikusan két kategóriába sorolhatók: az egyikben a jövevények tudást, barátságot, békét hoznak, a másikban pedig irtani, leigázni érkeznek. A fehér hollónál is ritkább az a sci-fi, ami a nehezebb végéről próbálja megfogni a témát… – RUSZNYÁK CSABA KRITIKÁJA

>>>

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása nyerte a legjobb filmnek járó Arany Medve díjat a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) szombat esti díjkiosztóján.

>>>

SING STREET
Örömmozi rég hatott már ennyire. John Carney új filmje úgy alkot szerves egységet két korábbi zenés darabjával (Egyszer, Szerelemre hangszerelve), hogy nem kicsúcsosítja régebbi művei erényeit, hanem megtartja az ismerős elemeket, majd új irányba viszi a cselekményt. Hangulatfestészete, világképe is némileg más, immár a tűzön-vízen át tartó, töretlen optimizmus jut főszerephez… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>

A főcím alatt obszcénül túlsúlyos, anyaszült meztelen nők ringatják magukat lassítva a cseppet sem szégyenlős kamera előtt. Jó egy percig csak elborzadva, ugyanakkor megigézve bámuljuk a szokatlan látványt, és csak találgathatunk a célját illetően. Művészet? Kinyilatkoztatás? Polgárpukkasztás? Öncélú exploitation? Maradjunk annyiban, hogy a divattervezőként elhíresült Tom Fordnak ez a második filmje már az első pillanataival próbára teszi a nézőt. Sokkolni pedig természetesen később is fog, de már nem annyira képekkel, mint inkább érzelmekkel… – RUSZNYÁK CSABA KRITIKÁJA

>>>

AZ ÉJSZAKA TÖRVÉNYE
A film plakátjának nagy részét a fehér öltönyös, üldögélő és valakire éppen fegyvert szegező Ben Affleck foglalja el, alatta a fontos mellékszereplők fényképe sorakozik. A szlogen így szól: „Valaha jó ember volt.” Igencsak moduláris, fantáziátlan marketing: még nagyobb probléma, hogy Az éjszaka törvénye ötlettelenségét így, a dizájnon keresztül is meg lehet ragadni… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>

JOYCE DIDONATO: IN WAR AND PEACE
Aki kicsit is figyelte, mi történik az elmúlt években az opera világában, annak nyilván nem meglepetés, hogy ha megjelenik egy Joyce DiDonato-lemez, az nagyjából olyan, mintha Cecilia Bartoli adott volna ki albumot, vagy netán hirtelen, a semmiből bukkanna elő Luciano Pavarottinak egy ismeretlen korongja. Mint tudjuk: utóbbi aligha lehetséges, ám DiDonato mennybemenetelét sokadszor látjuk, itt van előttünk, pontosabban a szerencsésebbek előtt tényleg a maga fizikai valójában… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
Könyvajánló
Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő