AMELY NEM RENGETTE MEG A VILÁGOT, DE NEM TANULSÁG NÉLKÜL VALÓ
A múlt héten a huszonharmadik! Izraeli Vacsoraesten – a Szegedi Zsidó Fesztivál záró rendezvényén – vendégeskedtem a szegedi Forrás Szálló éttermében. A megjelentek átlagéletkora hatvan év körül volt. Egy kezemen meg tudtam számolni a negyven évnél fiatalabbakat. Köztük volt a közönség szórakoztatására meghívott főkántor és operaénekes, Nógrádi Gergely, aki az estet megnyitó műsor sztárjaként elénekelte a Hegedűs a háztetőn című musical híres szólószámát […]

Önök minket attól kezdve és egészen addig, rövid megszakításokkal.
Viszont önök a kezdetektől a legvégéig.
Önök minket kellő alapossággal és rendszerességgel sokkal inkább.
Azért okolnak, mert gyorsabbak voltunk és szervezettebbek.
Ez minden más munkában, úgy hallottuk, erény.
Szóval egyetértenek abban, hogy önök minket sokkal jobban.
És talán abban is, hogy ha tudták volna, akkor minket is.
Minket az ihlet vezérelt.
[…]

Távcsöves puskával nem többet, mint
Ebből civil körülbelül
Néhány százzal több vagy kevesebb
Ne legyünk már szőrszálhasogatók
Férfit körülbelül
Nőt annyit, többé-kevésbé
Gyereket hébe-hóba
Ugyan ki számolja a gyerekeket?
[…]

BESZÉLGETÉS MAGYARNÉ ANTAL NIKOLETTEL
A Magyarné Antal Nikolett tollából született Répa, retek, mogyoró című könyv az óvodások szorongásait hivatott oldani a logopédiai foglalkozásokkal kapcsolatban, feladatokkal és kedves illusztrációval segítve a mindennapos gyakorlást és fejlődést. A szakemberrel új könyve kapcsán beszélgettünk, ami az idén jelent meg a Manó Könyvek gondozásában… – MAKKAI-KOVÁCS KRISZTINA INTERJÚJA

BESZÉLGETÉS
SZABÓ ISTVÁN ZOLTÁNNAL
A szegedi kötődésű Próza Nostra egy olyan online folyóirat, amely a populáris irodalom alkotásaira fókuszáló, kritikai vállalkozásain túl irodalmi estek szervezésben is részt vesz, oldalán és eseményein pedig lehetőséget nyújt arra, hogy az érdeklődők tágabb perspektívából ismerhessék meg a zsánerirodalom legfrissebb műveit. A Próza Nostra szerkesztőségének tagjaként beszélgettem Szabó István Zoltán alapítóval a lapról, annak múltjáról, újraéledő programjairól, tervezett jövőjéről, és a hazai populáris kultúráról… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

(REGÉNYRÉSZLET)
A köz vegyesen fogadta Steve motorvásárlását. Sokaknak imponált, hogy megengedhette magának, de jó páran felesleges, úri luxusnak tartották. Mért nem jó neki a bicikli? Vagy mért nem jár gyalog, ha nem akar lóra ülni? Minek biciklivel, motorval menni oda, ahova az apostolok lován is lehet? A következő beruházását már kedvezőbben ítélték meg. Ez traktor volt, összehasonlíthatatlanul nagyobb és mindenki szemében egyértelműen hasznos. Későbbre tervezte, de nem várhatott vele tovább. Egészen a maga lábára kell állnia, önállóvá, függetlenné válnia, vélte. Tarthatatlan, hogy nem képes egymaga megszántani a földjeit, hogy segítségre szorul, hogy őszvel még két ekét, hordáskor meg legalább még egy fogatot kell munkába állítania. […]

TÓTH KRISZTINA: ZSEBLÁMPÁS MESÉK
Egér a jelzőlámpában, csizmaevő szörny és százlábú a metróban, hóember a fagyasztóban, megelevenedő játékok az óvodában. Újabb remek rejtekhelyek Tóth Krisztina Zseblámpás meséiben és a fantázia mélyén… – HEGYESI GABRIELLA KRITIKÁJA

Budafoki Krisztián, akit a legtöbben csak pöcsfasznak neveztek a háta mögött, sült kakast reggelizett. A piros mellhúsból kipárolgó fokhagyma, majoránna és kakukkfű illata egészen betöltötte a pár négyzetméteres kollégiumszoba szegleteit. Krisztián az ágyon ülve, ölébe vett tepsiből evett és hozzá kézzel törte a kenyeret. Mire végzett, úgy jól lakott, hogy rögtön el is aludt, csak délután kelt föl újra, hogy a maradékot a Lucifer kutyának kivigye. Ez így rendben is lett volna, hiszen jól esik a pihenés, ha az ember reggel ötig mulat, a baj inkább az volt, hogy a kakassült a vendégeknek volt félretéve […]

BESZÁMOLÓ A HAJNÓCZY-KONFERECIÁRÓL (2.)
A Perzsia Szegedre jön elnevezésű Hajnóczy-konferencia záróprogramja október 18-án, este 7-kor, a Régi Zsinagógában vette kezdetét. Két művészeti alkotás volt megtekinthető, közös pontjuk pedig az volt – Hajnóczy szövegeinek alkalmazásán túl –, hogy a szerző műveit sajátosan, az adott művészeti terület keretin túllépve dolgozták fel. – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

BESZÁMOLÓ A HAJNÓCZY-KONFERENCIÁRÓL (1.)
Október 18-án került megrendezésre a Hajnóczy Péter Hagyatékgondozó Műhely által szervezett Perzsia Szegedre jön elnevezésű Hajnóczy-konferencia. A rendezvény programlistájának sűrűsége a korpuszt érintő vizsgálódások széles spektrumú témaválasztásával párosult, egyszerre mélyítve és bővítve ezzel az elmúlt évtized kutatásait. – SZUTORISZ SZABOLCS BESZÁMOLÓJA

GERLÓCZY MÁRTON KÖNYVBEMUTATÓJA
Október 16-án, a 23. Őszi Kulturális Fesztivál keretében került megrendezésre Gerlóczy Márton Nézd csak, itt egy japán! című könyvének bemutatója.  A szerzővel Pikó András Phd. hallgató beszélgetett a Grand Café mozitermében. – NÉMETH ZSÓFIA BESZÁMOLÓJA

BESZÉLGETÉS PASS ANDREÁVAL
Sötét folyosón ülünk a Jurányiban, Andreának nem is olyan régen olvasópróbája volt, összekuporodunk a plakátok borította kanapén. Halkan, meghitt suttogással beszélgetünk az Eltűnő ingerekről, arról is, hogyan írunk drámát, várt és váratlan kihívásokról, és a borzasztó űrről… – DRUBINA ORSOLYA INTERJÚJA

SECONDHAND (SZOVJETŰDÖK) AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZBAN
Újfent a múltfeldolgozás kedvelt színházi missziója jegyében indította az évadot az Örkény Színház. Bagossy László rendező és a köré gyűjtött, Kovács D. Dánielből, illetőleg a Színművészeti Egyetem hallgatóiból összeálló alkotócsapat Szvetlana Alekszejevics Nobel-díjjal jutalmazott könyvei alapján készítették el a Madách téri teátrum évadnyitó bemutatóját. A Secondhand – szovjetűdök című előadás az oroszországi posztszovjet létezés esszenciáját igyekszik színpadra vinni… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

MOZART OPERÁJA A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Minél pezsgőbb, szellemesebb, érdekesebb előadás a Figaro házassága Szentendrén, annál nehezebb lesz beilleszteni a Szegedi (Pécsi, Miskolci stb.) Nemzeti Színházba. Minél jobban illik a produkció egy kicsi szabadtéri színpadra nyáron, annál nehezebb lesz alkalmazni egy nagy zárt színpadra ősszel-télen. Elsőre jó ötletnek tűnik, hogy ugyanazt a produkciót vigyük be kőszínházakba, takarítsuk meg a díszletek és a jelmezek költségét, no meg a próbák egy részét. Valójában művészi értelemben komoly vérveszteséget okoz… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

BACON, FREUD ÉS A LONDONI ISKOLA FESTÉSZETE
Még a Frida Kahlo-kiállítás is látogatható, a Magyar Nemzeti Galéria máris tálcán kínálja legújabb tárlatán az egyetemes képzőművészet – talán nem túlzás állítani – egyik legfontosabb korszakát, a Londoni iskola fénykorát. A Magyarországon először látható időszaki kiállítás elsősorban Lucian Freud, Francis Bacon, Leon Kossoff és Frank Auerbach munkásságára fókuszál, de láthatók az iskola utódainak, a figurális festészet tehetséges kortárs alkotóinak munkái is…. – TÓTH EMESE ÍRÁSA

A VIRÁG JUDIT GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
1904 és 1914 között az 1870-es és 1880-as években született képzőművész generáció a birodalmi Bécs és az elegáns München helyett inkább a kozmopolita Párizst választotta zarándokhelyéül. E nemzedék tagjai elsőként ismerkedtek meg a fauve-ok és a kubizmus fejleményeivel, használták fel művészetükben a francia főváros által nyújtott modern képzőművészeti újításokat. A mostani nonprofit tárlat nem a Magyar Vadak című 2006-os nagyszabású kiállítást akarja lemásolni, hanem a Nagybányai Művésztelep modernista generációjának első nagy sikereit szeretné bemutatni… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

MIKLOSOVITS LÁSZLÓ KÉPZŐMŰVÉSZ SZEGEDI KIÁLLÍTÁSA
Miklosovits a Tiszatáj Galéria falain egyedi műveket, főként tusrajzokat sorakoztatott föl. Ezek között találunk aprólékos mívességgel megdolgozott alkotásokat, nagyvonalúan, úgymond csuklóból feldobott vonalkölteményeket és lavírozott színes tus-festményeket is. Több grafikát gobelinszerű textúrával jelenített meg az alkotó, a finom vonalszövedékek szinte textil hatásúak. De érdekes, hogy a raszteres tónusokkal, térbeli illúziókat is sikerült kelteni s szoborszerű alakzatokat „faragni”… – PACSIKA EMÍLIA ÍRÁSA

SZILÁGYI ZSÓFIA FILMJE
Milyen képet fest az Egy nap a mai magyar társadalomról? Azért érdemes talán megkísérelni a választ erre a kérdésre, mert a filmben tulajdonképpen hangsúlytalanul, a maga természetességében történik minden, nincs szó átfogó társadalomkritikáról. Egyértelműen középosztályos közeget látunk, amelynek súlyos, de folytonosan kimondatlan problémái éppen ezért ütik szíven a nézőt: egy háromgyerekes, nem rosszul elengedett, értelmiségi munkát végző házaspár hatalmas nehézségek árán tud csak boldogulni fizetéstől fizetésig… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

A SZENT ÉS A FARKAS
Hiába jutalmazták az idei Cannes-i Filmfesztiválon a Legjobb forgatókönyvnek járó díjjal, a Csodákat dirigáló Alice Rohrwacher filmje mind hagyományos narratívával bíró dramedy-ként, mind szabálytalanságokra és főképp érzéki benyomásokra összpontosító szerzői műként is felsül. Dekoncentrált darab csírájában remek ötletekkel, ám annál slendriánabb kivitelezéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

SZERGEJ LOZNYICA FILMJE
A Donyeci történetek egy nagyszerű ukrán rendező friss témát érintő, zavarbaejtő filmje. Szergej Loznyica a 90-es évek közepén kezdte a filmes pályafutását. A dátum talán azért tűnik most beszédesnek, mert sokat elárul Loznyica elkötelezettségéről: ekkor a harmincas évei közepén jár, több foglalkozást kipróbál, és sok országban nagyon alaposan körülnéz. Ifjúkori eszmélkedése egyébként olyan területeken folyik, amelyek azóta önálló országokká váltak: a mai Belorussziában született, Ukrajnában és Oroszországban járt iskolában… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

BESZÉLGETÉS FILUS NORBERTTEL
A hajtós nyári fesztiválszezon befejeztével Filus Norberttel aka. Suhovval ültünk le a Jazz Kocsma kertjében, hogy sorra vegyük, milyen projektekkel rukkolt elő az elmúlt két évtizedben. Téli elvonulások és naprakész mixek… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA