| | | Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>> |
| | | Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>> |
| | | Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>> |
| | | Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>> |
| | | Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>> |
| | | Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>> |
| | | Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>> |
| | | Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>> |
| | | Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>> |
| | | Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>> |
| NAPI TANDORI |
Egy derék angol növénykutató írását olvastam a minap, arról szólt, hogy a növények és bizonyos talajlakó gombák kölcsönös előnyök érdekében képesek kapcsolódni egymással, ami a növény gyökereinek intenzív növekedését eredményezi és mindkét félnek javára szolgál. Arról is szó esett, hogy hasonló gombák akár két távolabb álló növényt is összeköthetnek és talán valamiféle anyagcserét is közvetítenek, de ez az állítás még szorgos kísérletekkel bizonyítandó. Később a tudományos írásokat a köznép tartalmatlan nyelvére fordító újságok hangzatos címekkel közölték, hogy a „növények is beszélgetnek”. Nem tudom, hogy a kertemben növő tekintélyes csárszárfa mit szól az Index körüli cirkuszokhoz, de aggódom, hogy teljesen közömbös, pedig az Indexet nem fából készült papíron nyomtatják, igazán elégedett lehetne vele.
Újságírók! Szeretett barátaim, akiket az újságíró iskola meg a napi gyakorlat már régen leszoktatott arról, hogy ami tényekhez, következtetésekhez tartozik és esetleg a tudományról szól, azt valamiképpen megértsétek, esetleg kérdezzetek meg hozzáértőket, ha sok időtök van, akár az Interneten, minden tudás modern forrásán keressetek utána. A növények nem beszélgetnek, az állatok se, az emberek néha. Az emberi beszélgetés, még ha újságírók is kezdeményezik, gondolatokról szól. A beszélt, írott nyelv arra szolgál, hogy nagy erőfeszítésekkel a sokféle kaotikus gondolatot, ami a fejünkben forog, sorba rendezzük, nem az egészet, arra egy élet kevés, azt a néhányat, amiről beszélni vagy írni szeretnénk, szavakba, mondatokba formáljuk, közben vigyázzunk arra, hogy a nyelv ismert szabályait megtartsuk. Az eredmény, akár írás, akár szavak láncolata, alkalmas lehet arra, hogy ha olvassa, hallja valamelyik társunk, az ő fejében új, eddig nem ismert gondolatokat ébresszen. Például arról, hogy a sajtószabadság, ha valahol van, az tulajdonképpen a tulajdonosok szabadsága. Aki sok pénzzel rendelkezik és nem tudja mire költeni, mert már éppen elég stadionja van, elindíthat egy internetes vagy nyomtatott lapot, vagy folyóiratot, amiben a kedve szerint válogatott emberek, a szerkesztőség véleményt mondhat erről-arról, ami éppen a tulajdonosnak tetszik. Tetszik neki, fizeti, a fiúk, lányok meg megírják. Amíg nem koppintanak az ő fejére, mármint a tulajdonoséra, akkor élhet ezzel a szabadsággal. Nos ilyet a növények nem csinálnak. Hallgatnak akkor is, ha már valaki a tövüket töri. Nincsenek gondolataik, se egyszerűek, se bonyolultak, a növényi élet egészen jól elvan gondolatok nélkül. A zsiráfoknak sincsenek autóik, mellesleg a hosszú nyakuk bele se férne, de nem ezért nincsen, lehetne egy lyukat vágni a tetőn és akkor minden rendben lenne, de a zsiráfok erre nem gondolnak. Erre nem, de sok másra igen! Az állatok gondolkodó lények! Gondolhatnak arra, hogy ma reggel megint milyen ízletes ennek a magas akáciának a friss hajtása, vagy arra, hogy nézegetni kell körbe gyakran, mert a múltkor is erre mentek az oroszlánok, szerencsére éppen bezabáltak már. Vagy, hogy az az agresszív kan zsiráf megint a közelben van, jobb lesz békében tovább állni a gyerekkel, ki nem állhatom az ilyeneket.
Az állati élet óriási újítása az volt annak idején, sok millió évvel ezelőtt, hogy felfedezte a gondolatot. A gondolat az érzékelőrendszerek működése során keletkezett, a memória, a tapasztalat segített formálni és kizárólag fontos dolgokra vonatkozik. Ha zsiráf az ember, akkor menekülésre, evésre, szaporodásra, gyereknevelésre, ha viszont oroszlán az illető, akkor a gondolatok a kis nyomorult préda elfogásáról szólnak és harminc-negyven százalékban sikeresen vezérlik az állat viselkedését. Itt nincsenek gombák, az állatok beszélni még nem tudnak, írni se ezért gondolataikkal kizárólag ők maguk foglalkoznak. Ha nem nagyon utálják társaikat, viselkedésükkel adhatnak jelzéseket arról, hogy tűnés innen mert harapok, vagy arról, hogy ott messze gyanús valakik közelednek, jobb lesz odébb állni. Az állati viselkedés lehet gondolatok következménye, nem mindig az, de a gondolatok társakkal nem oszthatók meg.
Az állatok és az egész bioszféra elvolt szépen ezzel a találmánnyal, ha a növények is gondolkodnának, akkor őket is állatoknak neveznénk. A tudomány ilyen, elnevezős. Az egész bioszféra a növények és az állatok sok millió fajtájának igazi problémáit mégis a gondolatok okozták. Az ember ősei, az emberszabású majmok szépen lassan, millió évek alatt rájöttek, hogy együtt minden sikeresebb, növényeket gyűjteni, prédát elkapni, sütni, főzni sokkal könnyebb, ha valaki az erre vonatkozó gondolatait megosztja a többiekkel. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy igyekszem a mások fejében is az enyéimhez hasonló gondolatokat ébreszteni. Ha azután húsz-harminc ilyen majomban egyszerre kialakul valami értelmes közös gondolat, azzal sokkal többre lehet menni az életben, mintha csak egy-egy fej próbálja a saját gondolatait rendezni.
Nem tudom, újságíró barátaim értik-e pontosan. Tehát nem elég egyetlen fejben valamit kitalálni, elgondolni. A gondolatokat másokkal egyeztetni, javítani, csiszolni kell és ha ez sikerül, akár az Indexről is írhatnak értelmesen.
Csányi Vilmos
még több >>
| | | Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>> |
| | | PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>> |
| | | MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>> |
| | | Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>> |
| | | Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>> |
| | | MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>> |
| | | HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>> |
| | | Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>> |
| | | Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>> |
| | | PesText – Tarol a Reset! >>> |
|
Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya >>> |
|
Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […] >>> |
|
HELLER ÁGNES: FILOZÓFIAI LÁBJEGYZETEK 3. SZ. FÜGGELÉK, MUNKACÍME: TÖBBÉ-KEVÉSBÉ INDUSTRIAL nem ismertem a nőt szellő hűse pálmák zöld füstölője lehetőleg ne ácsorogjunk „KIVÉDTE AZ EGYIK TIZENEGYESEMET A MOCSOK!” KÉSŐI KÖSZÖNET NÉMETH LÁSZLÓNAK 
ÁCS MARGIT: PÁRBAJ ( – Szervátiusz Tibor emlékére – ) Ültem a napsütésben, és néztem a fuldoklókat. A víz mellett egy tábla állt: BEAVATKOZNI TILOS. Ha valaki mégis megtenné, ötszáz dolláros bírsággal sújtható. Nekem nem volt ennyi pénzem. Ám aztán megláttam egy lányt. Az én generációm számára természetes, hogy beszélünk az anyagi problémákról. Még a gyorskajákról is lehet. De van egy dolog, ami máig tabutéma. Ha szóba hozzuk a fulladásokat, azért még ma is pénzbüntetés jár. Egyszerűen nem tudtam levenni róla a szemem, akárhogyan is próbáltam… – MOHAI SZILVIA FORDÍTÁSA >>>Natura morta, A magyar irodalomban (és itt az irodalmat a régi, XIX. század előtti értelmében is értem) két fő alakzatot, viselkedésformát különböztethetünk meg: az elvándorlókét és az elvágyódókét. Mivel úgy gondolom, ezek függenek társadalmi körülményeiktől és kulturális beidegződéseiktől, nem lehet őket sem az „extrovertált-introvertált” sémára, sem a „tősgyökeres-beolvadt” Németh László-i ellentétpárjára alkalmazni. Ami az „elvándorlókat” illeti, azok is lényegében két csoportra oszthatók: az utazókéra, akik rövidebb-hosszabb ideig azért hagyják el az országot, hogy tanuljanak más nemzetektől, hogy amit tanultak, visszavigyék szülőföldjükre és az emigránsokéra […] >>>
GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS |
INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL 
AKÁRKI 
AGRIPPINA 
BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA 
A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN 
GONDOLATOK DALLOS ÁDÁM A BIKA CSÓKJA C. KIÁLLÍTÁSA KAPCSÁN 
MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN 
JOHN LEWIS: GOOD TROUBLE (2020) 
INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL |
 |  |  |  |  |  |  |  | ![Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)](http://tiszatajonline.hu/wp-content/uploads/2017/12/FI-borító.jpg "Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)") |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |