02.04.
| Az Életrevalók című produkciót mutatja be februárban a Játékszín >>>
01.21.
| Egy estére Itáliába visz a Müpa >>>
01.21.
| The Big Bunny Hall Swinger Clubban: esküvők után lemez és klip >>>
01.20.
| MAMŰ GALÉRIA – PRIVÁT OÁZIS / PRIVATE OASIS >>>
01.20.
| Jókai Színház – Tereferéljen Fodor Zsókával! >>>
01.20.
| Trombitások csúcstalálkozója >>>
01.18.
| Vers- és prózamondó versennyel népszerűsítik Mészöly Miklós műveit >>>
01.17.
| Egy hajléktalan életéről mutatnak be darabot a Centrál Színházban >>>
01.14.
| NEXT IRODALOM / történelem, politika, popkultúra >>>
01.12.
| Fiatal magyar szerző írt új zenét a muzeális filmkincshez >>>
01.11.
| NEXTFESZT 2017 >>>

A KÉPVISELŐ

Greskovits József római katolikus, gazdálkodó családja Csongrádon élt 1952 decemberéig, mikor is a kommunista diktatúra megfosztotta őt és családjának minden tagját szülőházától és minden egyéb vagyonától is. Ebben a sorsban osztozott rajta kívül sok tisztességgel, becsületesen dolgozó ember. A kommunizmus éppen azt a részét fejezte le a parasztságnak, amelytől a felvirágzást lehetett volna várni.

Az I. világháborúban a katonai szolgálatot a 46-os gyalogezrednél teljesítette, és egy golyótól megsebesülve tért haza. A két világháború között a város környéki gazdatársadalom egyik vezéralakja volt. Elnöke volt a Csongrádi Gazdasági Egyesületnek, a helyi Hangya Szövetkezetnek, évtizedeken át tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának és a helyi képviselőtestületnek is. Az Egységes Párt kisgazda tagjaként 1927-ben képviselői mandátumot nyert a fajvédő jelölt ellenében.

A család mindig aktívan részt vett a város közösségi életében Területet adományoztak a bokrosi Szent László tanyai iskolának, s tanyájukon ártézi kutat fúrtak, melynek vizét az iskolába vezették. Tavat létesítettek, ahol sok gyerek tanult meg úszni. Kezdeményezte a gimnázium kollégiumának létrehozását a vidéki tanulók részére, s ő létesítette az első finn–magyar diákcsere kapcsolatot a 30-as években. Bokroson és a Szántói úton is keresztet emeltek, s támogatták a Szentháromságszobor, valamint a Piroskavárosi zárda és templom építését is. A templomot úgy építette a szegény lakosság, hogy a téglagyártól az épülő templomig élőláncot alkottak, és kézről kézre adták a téglákat, az építés helyszínéig.

Greskovits József 1945-ben kisgazdaként tagja lett a városi közgyűlésnek. Amíg fiai hadifogságban voltak, maga művelte földjét; len-, dohány- és rizstermesztéssel, bolgárkertészettel foglalkozott. Vetőmagot adományozott az embereknek, hogy vessenek, mert az élet nem állhatott meg.

1952 decemberében kilakoltatták a családot – 11 főt – a saját tulajdonú Kossuth tér 5. alatti házukból egy szoba-konyhás lakásba. Minden vagyonukat, ingatlanukat elveszítették, a család földönfutóvá vált.

Az 1956-os év földrengéssel kezdődött, de az igazi fölmozgás, a forradalom volt, ami érthető módon lelkesedéssel töltötte el a csongrádi embereket is. 1956. november 4-én, vasárnap azonban a reménykedésnek vége szakadt.

Ekkor már Budapestre bevonultak az orosz tankok. „Csapataink harcban állnak”, szólt a rádió. 1956. november 4-én a városházán lévő hangos híradó központot a katonák lefoglalták.

Vonnák Kálmán hadnagy ezen keresztül adta a város tudtára, hogy katonákra van szükség. A férfiak egy része kivonult a felhívás hatására a laktanyába, ahol a fegyverekhez mindenféle akadály nélkül hozzá lehetett férni. Az idős Greskovits József, mint katonaviselt ember, maga is odasietett. Kész volt a haza és a város védelmére.

Sajnos, egy ügyetlen bevonult kezében a puska a tisztítás közben elsült, és véletlenül lelőtte az idős férfit. Baleset volt, ezt a kórházba szállított haldokló is megerősítette. Ily módon a forradalom egyetlen csongrádi halálos áldozata Greskovits József lett…

A 60. évfordulón, 2016-ban családja a Város Önkormányzatának egyetértésével az ősi ház falára emléktáblát helyezett el. A 18 unoka, a 36 dédunoka és a 61 ükunoka, továbbá a városban még élő tisztelők szeretettel őrzik az egykori képviselő emlékét. Az egyik unoka az East együttes szép ötvenhatos számának szerzője. Még 1989-ben írta a fiatalember a dalt, kimondottan nagyapja tiszteletére. Fel is csendült a dal a táblaavatáskor, Nagy Imre kétségbeesett szavaival, amellyel 56-ban az ENSZ segítségét kérte:

„This is Hungary calling! This is Hungary calling! The last remaining station. Forward to the United Nations. Early this morning Soviet troops launched a general attack on Hungary. We are requesting you to send us immediate aid […] For the sake of God and freedom, help Hungary!”

Ötvenhat izzó ősze volt,
Magyarország remény és pokol.
Gyűlt a tömeg és a harag nőtt,
Egy hazug világ szilánkokra tört,
Megmozdult a föld.

Zúgó szél – újra bontsd ki azt a tépett zászlót,
Tűz és vér – ősök vágya, ami bennünk lángol,
Hungary – szólít, hív a remény hullámhosszán,
Tarts még ki – érted éltünk, érted bátran halnánk!

Európa mélyen hallgatott,
Most már késő, ezrek vére folyt.
Beleremeg, beleremeg a föld – félelem ébred:
A szabadság lánctalpakon jött,
Lánctalpakon jött…

Botos Kata

még több >>
01.11.
| Szamos marcipán jár a Valentin-napi bérletekhez >>>
01.10.
| Nemes Jeles László új filmjét 1,5 milliárd forinttal támogatja a Filmalap >>>
01.10.
| MKKE: tiltakozik a szervezet az aránytalan állami támogatások miatt >>>
01.08.
| Elhunyt Vathy Zsuzsa író >>>
01.07.
| Februárban indul a Werk Akadémia megújult Képzőművészeti menedzser képzése >>>
01.07.
| Karinthy Frigyesről fellelhető összes fotót közreadja a PIM új kötetében >>>
01.06.
| Újabb öt évig Gáspárik Attila vezeti a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházat >>>
01.04.
| Kétmilliárd forintból újul meg a szabadkígyósi Wenckheim-kastély >>>
01.03.
| Három spanyol múzeum is kiállítással emlékezik Picasso 80 éve festett Guernicájára >>>
01.01.
| Öt kulturális intézmény szűnt meg december 31-én >>>
12.27.
| Az AFTER LOVE az idei SCOPE100 győztese >>>

Angyal Gyula, Kiss-Pál Klára, Kormányos Ákos, Rózsa Boglárka, Maria Seisenbacher, Tóth Kinga versei

Elfriede Jelinek, Robert Menasse, Patak Márta prózája

95 éve született Nemes Nagy Ágnes
Angyalosi Gergely, Balla Zsófia, Báthori Csaba írásai

Diákmelléklet
Háy János Petőfi Sándorról

>>>

Te vagy a bennem lakó mélység,
a hang, a megszületni vágyó éhség,
a reszketés, és a borzalom.

Te vagy a megtestesülés,
az égre kifeszített repülés;
a ráncokban kisimult aggodalom.
[…]

>>>
2017.01.17 - tiszatáj

MÉSZÁROS MÁRTON LAUDÁCIÓJA
KABAI LÓRÁNT CSÁTH GÉZA-DÍJÁHOZ
Az első Csáth Géza-díjat kabai lóránt költő kapta 2016 decemberében. Az elismerést magánszemélyek finanszírozták, a kuratórium tagjai a FISZ visegrádi táborának nulladik napjának mindenkori résztvevői. A kizárólag adományokból alapított elismerés mellé Kabai Lóránt egy hasított sertést kapott, melyet a budapesti Neurológiai Klinika előtt vehetett át, ott, ahol Csáth Géza agyát eltemették…

>>>
2017.01.17 - tiszatáj

MÉSZÖLY ÁGNES: SZABADLÁBON
Dani kerekesszékkel közlekedik, illetve a botjaival, az anyjával él kettesben, gimnáziumba jár, elég jól gitározik, és Barca-drukker. Vannak barátai: Flox, Ábel, Lilla, akinek minden nap más színű a haja, Milán meg Zsu, aki Dani szerint Milánba szerelmes. Mészöly Ágnes regénye, a Szabadlábon többek között azt a kérdést veti fel, hogy lehetséges-e hiteles elbeszélésmódot és nézőpontot találni egy mozgássérült kamasz ábrázolására… – NÉMETH GÁBOR DÁVID KRITIKÁJA

>>>
2017.01.16 - tiszatáj

KABDEBÓ LÓRÁNT BESZÉLGETÉSE ORBÁN OTTÓVAL
Két lényeges dolgot elfelejtettem mondani a múltkor. Mind a kettő többszörösen is fontos, mert föl-fölmerül az írásaimban is, és mind a kettő, hogy hajdani egyik beszélgetésünkre utaljak vissza, sorsfordítónak is mondható. Több értelemben is. Egyébként ez is valahogy mélyen jellemző az emlékezésem természetére: igen fontosak ma is számomra, mégis szinte véletlenül és csak utólag jutnak eszembe. Az egész gyerekkori világommal úgy vagyok, minthogyha minden egyes emlékfoszlányt valamilyen mélytengeri búvárkodás során kellene kiemelni […]

>>>
2017.01.16 - tiszatáj

A MARTFŰI RÉM
Korrekt police procedural, valamint az 1956-os forradalom után kialakult állapotokról tartott érzékletes vizsgálat. A zsánerföldre eddig nemigen merészkedő Sopsits Árpád jóra vizsgázik újonnan választott területén – a szocialista Magyarországon 1957 és 1967 között garázdálkodó kéjgyilkosról szóló bűnfilm ugyan nem hibátlan, ámde feltétlenül süvegelendő darab. Már csak azért is, mert kis honunkban a fehér hollónál is ritkább a sorozatgyilkos-thrillerek műfaja… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2017.01.14 - tiszatáj

SIROKAI MÁTYÁS: A KÁPRÁZATBELIEKHEZ
2015 áprilisában jelent meg Sirokai Mátyás kötete. Felépítésében és gondolatiságában folytatja A beat tanúinak könyvében elkezdetteket, a meditatív, leíró jellegű líra itt is az emberen túli világba kívánkozik. A prózaversek öt ciklusba rendeződnek (Az Első Föld, A kettő és az árnya, A szövevény, A kárpázatbeliek, A mennyek országa) és a Földet elhagyó első asztronauta-generáció útját ábrázolják a mélyűr felé… – LUKÁCS BARBARA KRITIKÁJA

>>>
2017.01.14 - tiszatáj

EROTIKUS MŰVÉSZET JAPÁNBÓL
Zoophilia-, pre-nekro-, pedo- és parafília… Mindez, az érzékiség csúcsával, kvalitással kombinálva! S mindez, együtt: szigorú alapossággal, fokozottan felmutatva… – Ekképpen okoskodott egy erősen bepuncsozott kipárolgású látogató, egy középkorú, kissé imbolygó férfi, oda-oda hajolva egy „kisképzős” iskoláscsoport leányaihoz: a japán shungák (erotikus metszetek) kiállításán, téli szünidőben, a bécsi Iparművészeti Múzeumban, a MAK Design Labor részlegében… – NAGY ZOPÁN ÍRÁSA

>>>
2017.01.13 - tiszatáj

SÁRKÁNY PÉTER: A FILOZÓFIA MINT PRAXIS

Talán mégiscsak színésznek kellett volna lennem, akkor most lehetnék sikeres író is. Színdarab kérdése, amely az élet érzelmi tükröződéseit jeleníti meg. Az érzelmi involváltság nem a darab ismeretén múlik. Az mindig ígéretes, ha egy tanulmányban Nietzschére hivatkoznak. Különösen akkor, ha etikai szempontrendszer alapján választják mintának azt a filozófust, akit a filozófiatörténet az etikai szkepticizmus tárgyszava alatt jegyez… – OLÁH TIBOR KRITIKÁJA

>>>
2017.01.12 - tiszatáj

A Magyarországon legutóbb bemutatott lengyel film eredeti címét talán az angol változat adja vissza a legpontosabban: Egyesült Szerelmes Államok – United States of Love. Azért van ennek különös jelentősége, mert a filmben folyamatosan van valami módszeres nehézkesség… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 

SÁRKÁNY PÉTER: A FILOZÓFIA MINT PRAXIS

Talán mégiscsak színésznek kellett volna lennem, akkor most lehetnék sikeres író is. Színdarab kérdése, amely az élet érzelmi tükröződéseit jeleníti meg. Az érzelmi involváltság nem a darab ismeretén múlik. Az mindig ígéretes, ha egy tanulmányban Nietzschére hivatkoznak. Különösen akkor, ha etikai szempontrendszer alapján választják mintának azt a filozófust, akit a filozófiatörténet az etikai szkepticizmus tárgyszava alatt jegyez… – OLÁH TIBOR KRITIKÁJA

>>>

MÉSZÁROS MÁRTON LAUDÁCIÓJA
KABAI LÓRÁNT CSÁTH GÉZA-DÍJÁHOZ
Az első Csáth Géza-díjat kabai lóránt költő kapta 2016 decemberében. Az elismerést magánszemélyek finanszírozták, a kuratórium tagjai a FISZ visegrádi táborának nulladik napjának mindenkori résztvevői. A kizárólag adományokból alapított elismerés mellé Kabai Lóránt egy hasított sertést kapott, melyet a budapesti Neurológiai Klinika előtt vehetett át, ott, ahol Csáth Géza agyát eltemették…

>>>

MÉSZÖLY ÁGNES: SZABADLÁBON
Dani kerekesszékkel közlekedik, illetve a botjaival, az anyjával él kettesben, gimnáziumba jár, elég jól gitározik, és Barca-drukker. Vannak barátai: Flox, Ábel, Lilla, akinek minden nap más színű a haja, Milán meg Zsu, aki Dani szerint Milánba szerelmes. Mészöly Ágnes regénye, a Szabadlábon többek között azt a kérdést veti fel, hogy lehetséges-e hiteles elbeszélésmódot és nézőpontot találni egy mozgássérült kamasz ábrázolására… – NÉMETH GÁBOR DÁVID KRITIKÁJA

>>>

Te vagy a bennem lakó mélység,
a hang, a megszületni vágyó éhség,
a reszketés, és a borzalom.

Te vagy a megtestesülés,
az égre kifeszített repülés;
a ráncokban kisimult aggodalom.
[…]

>>>

KABDEBÓ LÓRÁNT BESZÉLGETÉSE ORBÁN OTTÓVAL
Két lényeges dolgot elfelejtettem mondani a múltkor. Mind a kettő többszörösen is fontos, mert föl-fölmerül az írásaimban is, és mind a kettő, hogy hajdani egyik beszélgetésünkre utaljak vissza, sorsfordítónak is mondható. Több értelemben is. Egyébként ez is valahogy mélyen jellemző az emlékezésem természetére: igen fontosak ma is számomra, mégis szinte véletlenül és csak utólag jutnak eszembe. Az egész gyerekkori világommal úgy vagyok, minthogyha minden egyes emlékfoszlányt valamilyen mélytengeri búvárkodás során kellene kiemelni […]

>>>

az Old Bakery streeten sétálva
két kopott lakatlan ház között
hatalmas piros betűk: 5D élmény
történelem a mozgó székekből
és még párát is permeteznek rám
ha a szituáció azt kívánja
hátitáskával a hátamon
benne egy palack jeges vízzel
és egy gyűrött útikönyvvel
délután háromkor
harcoljak a törökkel?
[…]

>>>

SIROKAI MÁTYÁS: A KÁPRÁZATBELIEKHEZ
2015 áprilisában jelent meg Sirokai Mátyás kötete. Felépítésében és gondolatiságában folytatja A beat tanúinak könyvében elkezdetteket, a meditatív, leíró jellegű líra itt is az emberen túli világba kívánkozik. A prózaversek öt ciklusba rendeződnek (Az Első Föld, A kettő és az árnya, A szövevény, A kárpázatbeliek, A mennyek országa) és a Földet elhagyó első asztronauta-generáció útját ábrázolják a mélyűr felé… – LUKÁCS BARBARA KRITIKÁJA

>>>

Egy héttel a Cannes-ba való megérkezésük után Vladimir bevallotta Vérának, amit az már régóta sejtett: hogy egy őrült szerelmi kalandba bonyolódott. És hogy az illető hölgyet Irina Jurjevna Guadanininak hívják. Még teljesen elborítja „a házasságtörés kéjes köde”, írta Irinának. Képtelen lenne lemondani erről a szerelemről, és úgy gondolja, el kell hagynia Vérát. Véra, mint ő maga állította később, egészen egyszerű választ adott: „Azt javasoltam, hogy ha valóban szerelmes, akkor éljen együtt azzal a nővel.” […]

>>>

Összeállt a Tejút,
szétpergésre szánva.
Pompázik addig, míg
lekornyad a zsálya.

Hogy tud futni a nyúl
vadász puskájába!
Kisdedek születnek
a biztos halálra.
[…]

>>>

MEKIS D. JÁNOS: VERS ÉS KONTEXTUS
Mekis D. János tanulmánykötete, ahogy alcíme ígéri, a modernség líraelméleti kérdéseinek főbb csomópontjait tárgyalja. A módszertani alapvetés a klasszikus modernség kon­tex­tua­lizáló teóriáinak ütköztetése. Tudható, az ezen a terepen játékba kerülő elméletek egyéb más harcterek mellett a surranó pályán a kilencvenes évek nagy magyar kritikavitájába is beúsztak, a róluk folyó diskurzus máig tematizálja a magyar irodalomtörténeti gondolkodást… – KOVÁCS KRISZTINA KRITIKÁJA

>>>

Akinek van mindent látó szeme,
az pontosan tudja,
hogy ebben a pillanatban
Mindenkinek van mindent látó szeme,
odafenn függ az égen,
így hát mindenki pontosan tudja,
hogy ebben a pillanatban
Valaki éppen a börtönből szökik
kezén bilinccsel,
világító narancssárga rabruhában
[…]

>>>

MARNO JÁNOS: HIDEGHULLÁM
A Marno-líra hangja egy folyton egyensúlyát vesztő beszélőé, aki mégsem esik el, de nem is áll meg. Mintha a lépésnek mindig abban a pillanatában lenne, amikor a súlypont egyik lábon sincs. Vagy az álom és az ébrenlét közötti vékony területen, amikor még emlékszünk az álomra, és bírjuk annak az éber tudat számára követhetetlen logikáját, de amint megfogalmazzuk, beleütközünk annak a hétköznapi ész számára tarthatatlan voltába, és ebben a pillanatban az álom jó része feledésbe is zuhan. A Hideghullám ezt a zuhanást írja körül… – MOLNÁR ILLÉS KRITIKÁJA

>>>

SZALAI KRISZTA: MARADJUNK ANNYIBAN
Egy hajléktalan nő életét írta meg és osztja meg a színpadon keresztül a világgal Szalai Kriszta színésznő; a monodrámát Maradjunk annyiban címmel a Centrál Színházban mutatják be január 17-én. Szalai Kriszta saját – hajléktalannak öltözve az utcán szerzett – tapasztalatait is felhasználva írta meg a 26 éve hajléktalanként élő nő történetét […]

>>>

BRECHT KÉTSZER
A kétévente megrendezésre kerülő Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál idei fókuszául az idegenség fogalmát választotta, többé-kevésbé ehhez a mostanában egyébként is különösen gyakran tárgyalt kérdéshez kapcsolódva igyekezett előadásokat felvonultatni. Tompa Gábor, a rendezvény atyja és az annak otthont adó Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, megnyitó köszöntőjében igyekezett hangsúlyozni a téma egyetemességét, az elrugaszkodást annak aktuális politikai konnotációitól, amely akarat a programon is nyomott hagyott… – TŐKE MÁRTON KRITIKÁJA

>>>

A KRÉTAKÖR SZÍNHÁZ HAZÁMHAZÁM CÍMŰ ELŐADÁSÁNAK ELEMZÉSE
Tanulmányom kiindulópontja az a lehmanni-i gondolat, miszerint a politikával kommunikációt folytató színházi előadások nem tehetnek mást, mint megismétlik mindazt, amelyet hétköznapi mediális tapasztalataink egyfajta politikummal azonosítanak. Ebben a kritikai vélekedésben tetten érhető egyrészt a színházi játékmód aktualitásigénye, másrészt ezen játékmódnak politikussága, amely Lehmann véleménye szerint inkább az észlelés politikusságát jelenti […]

>>>

EROTIKUS MŰVÉSZET JAPÁNBÓL
Zoophilia-, pre-nekro-, pedo- és parafília… Mindez, az érzékiség csúcsával, kvalitással kombinálva! S mindez, együtt: szigorú alapossággal, fokozottan felmutatva… – Ekképpen okoskodott egy erősen bepuncsozott kipárolgású látogató, egy középkorú, kissé imbolygó férfi, oda-oda hajolva egy „kisképzős” iskoláscsoport leányaihoz: a japán shungák (erotikus metszetek) kiállításán, téli szünidőben, a bécsi Iparművészeti Múzeumban, a MAK Design Labor részlegében… – NAGY ZOPÁN ÍRÁSA

>>>

VÁLOGATÁS A MÓRA FERENC MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL
Szeged város és a XX. század eleji avantgárd mozgalmak kapcsolata nem mentes az ellentmondásoktól. Számos, utóbb világhírű és jelentős, a modern irányzatokban meghatározó szerepet játszó művész pályára bocsátó állomásként tekinthetett vissza Szegedre, de egyikük sem helyben alakította ki életművét, hanem később, külföldi tartózkodásuk alatt teljesedett ki… – NÁTYI RÓBERT RECENZIÓJA

>>>

A MARTFŰI RÉM
Korrekt police procedural, valamint az 1956-os forradalom után kialakult állapotokról tartott érzékletes vizsgálat. A zsánerföldre eddig nemigen merészkedő Sopsits Árpád jóra vizsgázik újonnan választott területén – a szocialista Magyarországon 1957 és 1967 között garázdálkodó kéjgyilkosról szóló bűnfilm ugyan nem hibátlan, ámde feltétlenül süvegelendő darab. Már csak azért is, mert kis honunkban a fehér hollónál is ritkább a sorozatgyilkos-thrillerek műfaja… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>

A Magyarországon legutóbb bemutatott lengyel film eredeti címét talán az angol változat adja vissza a legpontosabban: Egyesült Szerelmes Államok – United States of Love. Azért van ennek különös jelentősége, mert a filmben folyamatosan van valami módszeres nehézkesség… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>

AZ ERŐSZAK VÖLGYE
Lassan bontakozó horrorokról játékos stílű westernre váltott az amerikai független csodagyerek, Ti West. Egyedi hangját nem vesztette el: ahogy Az ördög háza a ’70-es évekbeli okkult rémfilmek vagy a The Sacrament a Cannibal Holocaust-típusú mockumentary-k előtt róttak tiszteletköröket, úgy Az erőszak völgye posztmodern stílusban felépülő zsánerdarab, amely egyszerre épít a műfaj hagyományaira és nevet is rajtuk… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>

A film legfeszültebb jelenetében Edward Snowden az NSA egy számítógépéről igyekszik lemásolni (lelopni) a szigorúan titkos adatokat. Izzadva bámulja a párbeszédablakot (még 44% van hátra… még 38%… még 31%…) az üvegfalú irodában, miközben a szomszédos helyiségben kollégák, főnökök és biztonságiak jönnek-mennek, majd néhányan közülük hirtelen megindulnak felé. Úristen! Még 27%! Vajon sikerül időben lemásolnia az adatokat, mielőtt a munkatársai belépnek a szobába, és lebukik? Már mindjárt az ajtónál vannak! Még 19%! – RUSZNYÁK CSABA KRITIKÁJA

>>>

Elég filmet láttunk már ahhoz, hogy tudjuk: egy fiúkórus maga az áldás és átok egyben, a csodálatos és gyötrelmes pillanatok színhelye. Elég filmet láttunk már, de kívülről nézve persze csak okoskodó megállapításokat lehet tenni, mert a fiúkórusnak éppen a beavatottság a lényege, a közösséghez tartozás, vagyis hát az utóbbi kettőssége. Hogy ott áll valaki, aki egyszerre szeretne egyedi lenni, kiragyogni, de közben mégis igazodni kell a többiekhez, tartani a tempót, nem az egyéni utat járni… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
Könyvajánló
Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő