10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.28.
| Grand Café – Nádasdy Ádám A szakállas Neptun című novelláskötetének bemutatója >>>
10.27.
| Ráolvasás 04. – Tóth Kinga Írmag című könyvének bemutatója a Grand Caféban >>>
10.22.
| Szent II. János Pál pápával a metróban >>>
10.10.
| Munkácsy-díjas festőművész több mint 300 alkotása a REÖK-ben >>>
10.15.
| 26. Lengyel filmtavasz – ősszel >>>
10.10.
| Long time no see! – Simkó Beatrix és Jenna Jalonen >>>
10.09.
| Trafó Galéria: Mögöttes hangok zaja >>>
NAPI TANDORI

ILYENEK VOLTUNK

A Kis utca volt a település csendes „kertvárosa”. Annak mindenképp, aki az aránylag forgalmas főút mentén lakott. A Kis utcába jártunk óvodába, majd kisiskolásként hittanórára, templomba. De a Kis utcába mentünk akkor is, ha egy jót akartunk lábteniszezni az ott lakó barátokkal. És a Kis utcán keresztül vezetett az út a Körösre is. Egyszóval a Kis utca gyakran látott minket.

Nagy, árnyas fák álltak a házak előtt. Jármű alig-alig járt ott, minden adott volt az összeverődött gyereksereg labdás játékához. Krétával megrajzoltuk a lábteniszhez szükséges kockát és pattoghatott a labda napestig.

Nemrég, jó harminc év elteltével, újra dolgom akadt a Kis utcán. Azonban hiába meresztettem a szemem, minden más lett, idegen táj, felismerhetetlen, amelyen szinte beazonosíthatatlan volt az egykori utcakép. Már csak otthon, többnapos tépelődés után jöttem rá, hogy ennek az átváltozásnak az egyik fő oka talán abban keresendő, hogy eltűntek a fák. Beton és aszfalt vette át a házak előtti zöld ligetek helyét. Az egykori Kis utca egybefüggő parkolóvá változott, ahol az autódnak biztos találsz helyet, de az emlékeid végérvényesen a múlt megfakult lapjaira költöztek.

A falujáráshoz jármű is kellett. Merthogy a községközpont már akkor is túl nagy kiterjedésű volt ahhoz, hogy gyalog vágjon neki az ember. Ezért aztán amikor elég nagyra cseperedtünk, befogtuk valamelyik otthoni felnőtt-kerékpárt saját használatra. Elsősorban nőit, hogy fel is tudjunk rá ülni. Azért felnőttet, mert az minden háznál akadt, akár több is, gyermekméretű már kevésbé. Kicsi gyerekek felnőtt kerékpáron – nem mindennapi látvány volt, de akkoriban teljesen megszokott. A kisebbek fel sem érték az ülést, csak a pedált taposták nagy lelkesen.

Látványosak voltak ezek a sok bringát felvonultató roncsderbik, merthogy mai szemmel azok voltak ezek a kivénhedt jószágok. Porzott az út a nyomunkban a Körösre vezető földúton. Ezekkel a sokat látott bringákkal jártuk a falut. Mindig ült egy-egy kakukkfióka, egy kisebb vagy bicikli nélkül maradt gyerek valamelyik csomagtartón vagy a férfibicikli rúdján. A bátrabbak még a kormányra is felmerészkedtek.

Ezek a biciklis csapatok aztán végigportyázták a falut, a Körös mentét, a szomszéd településeket, de a városba is bemerészkedtünk a nyeregben ülve. Mai szemmel gyenge, sápadt fényű kis lámpákkal voltak felszerelve ezek a drótszamarak, zümmögő hangú dinamó hajtotta őket. Arra éppen elég volt a fényük, hogy orra ne bukjon az ember és a kivilágítatlan kerékpárosra vadászó milicista látókörébe se kerüljön.

Sokat kibírtak ezek a rozsdás alkotmányok. A leghepehupásabb földutakat is bejártuk velük. Ha meg kipukkant a kerék, komótosan hazatoltuk a derék kétkerekűt. Ragaszkodtunk hozzájuk. Mostuk, tisztítottuk, festettük és olajoztuk őket. A kor beszerezhető lehúzósaival „díszítettük” a váz egy-egy részletét. Volt, aki telerakta a kerék küllőit macskaszemekkel, hadd világítson a sötétben.

Egyszóval a kerékpár megbecsült társa, eszköze volt gyermeknek és felnőttnek egyaránt. Bárhol voltunk, focipályán vagy Körösparton, sok-sok egymás mellé lerakott bicikli jelezte az eseményt. Azt, hogy itt vagyunk.

Fábián Tibor

még több >>

10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>
10.09.
| Sziveri János költőre emlékeztek a Kertész Imre Intézetben >>>
10.05.
| Elhunyt Böndör Pál költő, dramaturg >>>
10.05.
| Gyukics Gábor rangos nemzetközi díja >>>
09.25.
| Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást >>>
09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>

Bagdal Zoltán, Cirok Szabó István, Farkas Árpád, Jenei Gyula, Kormányos Ákos, Kukorelly Endre versei

Jan Carson, Karácsonyi Zsolt prózája

Farkas Árpád párbeszéde Ilia Mihállyal (1972)

Zsolt 141, 9-10. (Beszélgetés Csalog Zsolt könyvéről; Soltész Márton tanulmánya; Írások a Csalog-hagyatékból)

SÍKFUTURIZMUS (Hungarofuturizmus Délen)

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

2020.10.23 - tiszatáj

XAVER BAYER: AZ ÁTLÁTSZÓ KEZEK 
Xaver Bayer első regénye egy egyetemista élet „átfogó orientálatlanság[áról]” ad képet, „a cselekvés következménynélküliségének következményeként”; az Alas­­­­ka­straße a szexualitás és a hatalom összefüggéséről rajzol „radikális és kíméletlen képet”, míg harmadik regényében a „dühös nihilizmus és az undor” már pszichológiailag motiváltan jelenik meg, és az életkedv nélküli fiatalember ábrázolása a stringens elbeszélésnek és a szigorú történetvezetésnek köszönhetően már szinte magával rántja az olvasót a szövegvilágba… – ZSELLÉR ANNA KRITIKÁJA

>>>
2020.10.21 - tiszatáj

A BEFEJEZÉSEN GONDOLKOZOM
Viszonylag gyakran találkozni internetes bejegyzésekben a „pretentious” (nagyigényű) kifejezéssel: a nem ritkán hirtelen felindulásból pötyögő fórumozók többször olyan rendezőkre vagy színészekre aggatják e stigmát, akikből dőlnek a nagy szavak, esetleg affektálva beszélnek, hevesen gesztikulálnak, tehát mini show-val népszerűsítik, fényezik önmagukat, ám érdemleges cselekvést, vagy akár egy emlékezetes darabot ritkán tudnak felmutatni… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.10.20 - tiszatáj

Tisztelt Kiállítók! Festőbarátaim!
Kissé felemás módon a fenyegetettség ellenére mégis ünnepel országos rendezvényeivel a festőtársadalom a magyar Festészet Napján. Immáron hatodik alkalommal gyűltek össze a szegedi festők, Szent Lukács evangélista névnapja alkalmából, akit a festők védőszentjének tartanak… – PATAKI FERENC MEGNYITÓJA

>>>
2020.10.19 - tiszatáj

NÁTYI RÓBERT KISMONOGRÁFIÁJA HÉRICS NÁNDOR MŰVÉSZETÉRŐL
Ha Hérics Nándor munkásságáról a róla szóló kismonográfia képanyaga alapján alkotunk képet, akkor egy szellemes, a pop art kritikai attitűdjéhez közel álló, élvezhető műveket alkotó művész tevékenysége kerekedik ki előttünk. A könyv szerzője, Nátyi Róbert elemzése a munkák tartalmi kérdései mellett arra is rávilágít, hogy milyen műfaji áthatások nyilvánulnak meg az életműben… – IBOS ÉVA ÍRÁSA

>>>
2020.10.18 - tiszatáj

SZARVAS MELINDA: IRODALOMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK A MAGYAR VAJDASÁGI IRODALOMRÓL 
A név meghatároz, a név előír, a név előfeltételeket, sőt előítéleteket hoz létre, és még Bar­thes szerzőjének halála után fél évszázaddal is elvárási horizontot konstruál meg. Szarvas Melinda tanulmánykötetét olvasva ez a horizont fel-, majd leépül. Átalakul, átíródik, átfogalmazódik. Körvonalai de-, majd rekonstruálódnak. Szabályai pedig érvényesülnek, eltolódnak, elmozdulnak és helyenként felszámolódnak… – ROGINER OSZKÁR KRITIKÁJA

>>>
2020.10.17 - tiszatáj

Fudzsi csúcsára
Kicsiny csiga, mássz, csak mássz,
Hogy önmagad légy.

– M. NAGY MIKLÓS FORDÍTÁSA

>>>
2020.10.16 - tiszatáj

November 10. és 22. között új formát öltve, a virtuális térbe költözik a 17. alkalommal megrendezett VERZIÓ programsorozata, így a fesztivál történetében először országosan elérhetővé válik Magyarország egyetlen emberi jogi dokumentumfilm fesztiválja… – SZÁSZ CSONGOR AJÁNLÓJA

>>>
2020.10.15 - tiszatáj

PETŐCZ ANDRÁS:
A MACSKA VISSZATÉR
A szerző fokozatosan építi fel a mondanivalót, a metamorfózis konkrét és általános értelemben is főszerepet kap a kötetben. Kezdetben a macska feketesége egyrészt a fizikai küllemet jelzi, ugyanakkor kontrasztot képez a tisztaság jelenségével, a tisztálkodás gesztusával is. Mintha a macska állandóan arra törekedne, hogy megszabaduljon feketeségétől, tisztátalanságától, valamiféle általános értelemben vett mocskosságtól… – HÖRCHER ESZTER KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 

ANEKDOTÁK A SZEGEDI NAGYÁRVÍZ TÖRTÉNETÉBŐL I.
A szegedi nagyárvíz történetei a város mítoszának legfontosabb identitásképző anekdotái. Kovács Krisztina helytörténeti írásában a várost minden tekintetben radikálisan átformáló árvíz emlékezetének kérdését járja körül. Az első rész következik.

>>>

Amikor anyuci
pocakjában voltam,
nem csak két szeme,
füle, keze meg lába
volt anyunak,
hanem két szíve is.
Ezt az ultrahangos doktornő
is igazolhatja.
Neki van egy masinája,
ott hallotta, hogy egyszerre
dobogott mindkettő.

>>>

XAVER BAYER: AZ ÁTLÁTSZÓ KEZEK 
Xaver Bayer első regénye egy egyetemista élet „átfogó orientálatlanság[áról]” ad képet, „a cselekvés következménynélküliségének következményeként”; az Alas­­­­ka­straße a szexualitás és a hatalom összefüggéséről rajzol „radikális és kíméletlen képet”, míg harmadik regényében a „dühös nihilizmus és az undor” már pszichológiailag motiváltan jelenik meg, és az életkedv nélküli fiatalember ábrázolása a stringens elbeszélésnek és a szigorú történetvezetésnek köszönhetően már szinte magával rántja az olvasót a szövegvilágba… – ZSELLÉR ANNA KRITIKÁJA

>>>

M. – téri ált. isk.

Rosz embernek szándékát lehet látni. Öldöklő kezéből kikerül a vasacél kalapács.

Egy tanktól szétment embernek a fejét kormos ujságra teszi rá. A vérben fürdött

keze egy szadista gyilkos tetté. Az áldozat megfolytott feje és a gyilkos lábnyoma

és benne egy ösze tört csiga. A mocskos ököl iszonyu halált fed fel.

Az embereknek továbít. Nagy sír van és azon arckép van.

Valaki meghalt.      (  B .  C .   )

>>>

ha egyszer megadom magam
hanyattfekszem a lándzsafűben
lombzörgésben lakatlan ég alatt
széttépem mellemen az inget
én petri ferenc
hivatalnok apám és presszósnő anyám
kegyelméből önmagam térítő királya
feladom egyszer én is
nincs számotokra testamtumom
[…]

>>>

BESZÉLGETÉS PETRI CSATHÓ FERENCCEL (1985)
Ha egy most készülő irodalmi lexikonban Petri Csathó Ferenc lenne az egyik címszó, ez állna utána: Szegeden született 1945-ben. Újságíró. 1961-ben mutatta be a Tiszatáj, azóta több folyóiratban és antológiában szerepeltek versei, a legtöbb a Gazdátlan hajók című gyűjteményben. Verseit fölvették többek között az Add tovább, a Tengerlátó és a Madárúton című antológiákba. A mostani beszélgetés apropóját az szolgáltatta, hogy a Gazdátlan hajók öt éve került az. olvasók kezébe. Ennek élén Petri versei szerepeltek… – VECSERNYÉS IMRE INTERJÚJA

>>>

Ne magázzon, ha nem esik jól. Keressen nekem más nevet, használja azt, ami először eszébe ötlik. Nem lehet bántó, amivel mások is élnek. A gúnyneveket pedig előbb-utóbb beteljesítik. Legyen bátor, mutassa meg számozatlan rézkarcait a káromkodásnak, tegezzen, mint az egyke háziállatkákat, mint a szegények a jószágot, ahogy a szegények becézik-dicsérik az állatot a húsféleségben is – az asztalon. Ismerjen meg, ha maga nem kapkodó és várjon a nevekkel. Határozza el magát, hogy ezentúl annak ad nevet, ami nincs, ami csak megkörnyékezhető immár, amire nem lehet tenni lábat, virágkosarat, hálót és pocsolyát […]

>>>

összeraktam a napi menüt
a tányérokon hagyott maradékokból
láttam az óceánt
homárokkal teli medencékben
bezárkóztam a mosodába
hogy az ablakból nézzem
a villámokat és az autópályát
a harley motorokat amiken
pocakos nyugdíjasok lovagoltak
fejüket hippik sírjából kiásott
kifakult tincsek díszítették
ahogy lobogtak az óceán szelében
– ANDRÉ FERENC FORDÍTÁSA

>>>

SZARVAS MELINDA: IRODALOMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK A MAGYAR VAJDASÁGI IRODALOMRÓL 
A név meghatároz, a név előír, a név előfeltételeket, sőt előítéleteket hoz létre, és még Bar­thes szerzőjének halála után fél évszázaddal is elvárási horizontot konstruál meg. Szarvas Melinda tanulmánykötetét olvasva ez a horizont fel-, majd leépül. Átalakul, átíródik, átfogalmazódik. Körvonalai de-, majd rekonstruálódnak. Szabályai pedig érvényesülnek, eltolódnak, elmozdulnak és helyenként felszámolódnak… – ROGINER OSZKÁR KRITIKÁJA

>>>

A k2 Színház által bemutatott Az apostol osztálytermi előadása Petőfi Sándor ugyan ezt a címet viselő epikus művén alapszik. Nem csak címében, hanem jórészt a cselekményében is megpróbáltak az eredeti szöveghez hűek maradni. Több Petőfi versrészlet el is hangzik a darabban, ezzel ráerősítve a Szilveszter – Petőfi Sándor allúzióra… – VAJSENBEK PÉTER KRITIKÁJA

>>>

Tisztelt Kiállítók! Festőbarátaim!
Kissé felemás módon a fenyegetettség ellenére mégis ünnepel országos rendezvényeivel a festőtársadalom a magyar Festészet Napján. Immáron hatodik alkalommal gyűltek össze a szegedi festők, Szent Lukács evangélista névnapja alkalmából, akit a festők védőszentjének tartanak… – PATAKI FERENC MEGNYITÓJA

>>>

NÁTYI RÓBERT KISMONOGRÁFIÁJA HÉRICS NÁNDOR MŰVÉSZETÉRŐL
Ha Hérics Nándor munkásságáról a róla szóló kismonográfia képanyaga alapján alkotunk képet, akkor egy szellemes, a pop art kritikai attitűdjéhez közel álló, élvezhető műveket alkotó művész tevékenysége kerekedik ki előttünk. A könyv szerzője, Nátyi Róbert elemzése a munkák tartalmi kérdései mellett arra is rávilágít, hogy milyen műfaji áthatások nyilvánulnak meg az életműben… – IBOS ÉVA ÍRÁSA

>>>

A BEFEJEZÉSEN GONDOLKOZOM
Viszonylag gyakran találkozni internetes bejegyzésekben a „pretentious” (nagyigényű) kifejezéssel: a nem ritkán hirtelen felindulásból pötyögő fórumozók többször olyan rendezőkre vagy színészekre aggatják e stigmát, akikből dőlnek a nagy szavak, esetleg affektálva beszélnek, hevesen gesztikulálnak, tehát mini show-val népszerűsítik, fényezik önmagukat, ám érdemleges cselekvést, vagy akár egy emlékezetes darabot ritkán tudnak felmutatni… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>

November 10. és 22. között új formát öltve, a virtuális térbe költözik a 17. alkalommal megrendezett VERZIÓ programsorozata, így a fesztivál történetében először országosan elérhetővé válik Magyarország egyetlen emberi jogi dokumentumfilm fesztiválja… – SZÁSZ CSONGOR AJÁNLÓJA

>>>

AMÍG TART A NYÁR
Hátrányos helyzetűekkel, olykor devianciával kokettál az ausztrál melodrámák bizonyos hányada: a bűnözősorsot érintő The Year My Voice Broke, illetve a mentális problémákkal nagyban foglalkozó Angel Baby után a Rita Kalnejais 2012-es színdarabja nyomán keletkezett Shannon Murphy-rendezés is folytatja a hagyományt – az Amíg tart a nyár egyszerre önfeledt és érzékeny, igazi meglepetésfilm… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>

VISSZATÉRÉS EPIPÓBA
Számomra viszonylag kevés emlék maradt meg az általános iskolás osztálykirándulásokról, táborokról, de az belém égett, ahogyan valahogy mindennek volt egy menetrendje. Még annak is, ahogyan az Illés Újra itt van című számát énekeljük üvöltve a buszban hazafelé. Pedig ekkor már sokkal lazább korszakot éltünk, mint amikor a Visszatérés Epipóba című dokumentumfilmben látott tábora zajlott… – TÓTH EMESE KRITIKÁJA

>>>

BESZÉLGETÉS A VENI DUÓ TAGJAIVAL, SZÁSZ VERONIKÁVAL ÉS BATA ISTVÁNNAL
Az ének-basszusgitár-elektronikus duó zenéje néha olyan, mintha egy egész kórust hallanánk és egy nagy zenekart, máskor pedig annyira érzékeny, hogy azt érezzük, a lelkünkkel játszadozik. Idén augusztusban jelent meg az új UNFORM című lemezük, bemutatója az Opus Jazz Clubban volt hallható… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő