MOLNÁR T. ESZTER: A SZÁMOZOTTAK
Molnár T. Eszter 2016-os novelláskötete az első és a második világháború eseményeit ábrázolja, ugyanakkor a Rákosi- és a Kádár-korszakot is felidézi, emellett az elkövetők és az áldozatok történeteit gyűjti össze, egyúttal az elmúlt évek társadalompolitikai eseményeire adott reflexióként is értelmezhető. Mindegyik és egyik sem. A számozottak ilyen értelemben disztópia. Fejezetei sorsmintázatok, mozaikdarabok – BRANCZEIZ ANNA KRITIKÁJA

(EGY KÉSZÜLŐ REGÉNYBŐL)
A mai naptól, 1914. június 17-től, szerdától fogva szigorúan tilos gombászni és szamócát szedni a konopischti erdőben. A konopischti kastélyhoz tartozó egész területre tilos a belépés, kivéve a konopischti kastély tulajdonosát és vendégeit, akik hatnapos vadászaton vesznek részt. Konopischt kastélyát, amely Janowitz közvetlen szomszédságában található, az osztrák-magyar trónörökös birtokolja, egy jó fellépésű, szőke, kékszemű, magas termetű, ötvenegy éves férfi, nős, három gyerek apja […]

Kányádi Sándorra emlékezve

amott a fák hegyén jár egy néma Krisztus
Galambfalva most az erdőelvi Sixtus
patak csobog s fölötte hold ragyog
fuldokolnak benne a csillagok
valaki jön valaki meg elmegy
ködöt pipál ma érted minden hegy
visszahúzódsz némán mint a kövi rák
s körülötted járni tanulnak a fák

TERÉK ANNA: HALOTT NŐK
Terék Anna könyve megrendítő olvasmány, amely beszippantja és egyhamar el sem engedi az embert. Olyan verseskötetről van szó, amelyet nem könnyű elhelyezni a kortárs magyar líra mezőnyében, nehéz kapcsolódási pontokat találni az aktuális versnyelvekkel, poétikákkal, mégsem tűnik úgy, hogy a szerző mindenáron különbözni akarna, hogy más akarna lenni. Érezhetően a saját útját járja, és éppen így ér el komoly irodalmi teljesítményt… – GÖRFÖL BALÁZS KRITIKÁJA

ALIGVERS
gábor se nősült meg aligha tehetné mikor egész nap dolgozik s igen a munka csak rajzon lenyűgöző akár a karcsúsított vonal nagyjaink szabászatában persze korlátvasat szerelni egy mellsebész erkélyén arany fényezésű legyekkel körbevéve ijesztő a gyengébbik nem számára s ugyan a rácsok ívelése olykor bevásárlókosár hajlatát idézi […]

azt éreztem,
szürkésfehér, és csillogó.
ahogy közeledtünk,
úgy izzott amiből vagyunk.

a levegő karcol.
olyan hideg van.
itt. magasan, tudom,
nem merülhetünk el.

törött izzók között,
világítani fogunk.
[…]

SZAJBÉLY MIHÁLY:
A HOMOKVÁRÉPÍTÉS ÖRÖME
Homokra építeni úgy, hogy ne dőljön össze, ez az igazi művészet. Megszelídíteni a laza szerkezetű talajt olyannyira, hogy szilárd alapként szolgáljon. Kérdés: lehetséges-e? Ha nem vagy csak alig-alig, tán kísérletezni sem érdemes. Vagy ha mégis, sok-sok türelem és nem kevés derű szükséges hozzá, mert ha netán mégis összedől, megújult erővel és hittel kezdhetünk neki a munkának újra. Aki irodalommal, irodalomtörténettel foglalkozik, jól ismeri ezt a dilemmát… – GAJDÓ ÁGNES KRITIKÁJA

Sokan találtak otthonra a Senki szigetén, azon a határok nélküli földdarabkán, ahová én is tartok. És nem csak világkerülők laknak ott, hanem világhódítók és nagy terveket szövögetők is, győztesek és vesztesek, cselekvők és töprengők, nagyhangúak és halk szavúak, utóbb érkezettek és régiek. Ott van La Mancha búsképű lovagja, ott van Julien Sorel, egy szélvédett zugban fázósan kuporog Akakij Akakijevics, az alkonyi homályban éjszakai útjára készül Dr. Jekyll. Botladozva keresgélem az odavezető utat. A térkép nem segít, csupa valaha volt kitérőt, elhagyott vargabetűt kínál […]

és most valami növekszik benne.
Nem a harag:
ez hímnemű, bojtja van,
ez élet,
hagyján, hogy Istennek,
még neki sem fia.

Hatalmasabb, mint a Teremtő,
mert teste van.
Máriának az a kényelmetlen érzése támad, hogy
azonos önnön képmásával,
és egy szárnyszerű semmi
rakja fészkét az újonnan érkezőnek.
[…]

SÁRKÖZI GYÖRGY VÁLLALÁSA
Méltó tagja volt a 20. század első felében jelentkező, Ady Endrét követő költő-nemzedéknek. De több is ennél: olyan ember, aki – Illyés Gyula szavaival – „mindig a bajban lévők sorsát vállalta”. Vállalta a népi írók összefogását, egyengetve a közöttük lévő olykor eltérő álláspontokat. Megalkotta a korabeli népsorsot bemutatni szándékozó „Magyarország felfedezése” könyvsorozat tervét, részt vett a Márciusi Front programjának, 12 pontjának megfogalmazásában, s ezért 1938 áprilisában bíróság elé állították… – FÉJA ENDRE ÍRÁSA

a ház, amiben felnőttem, a szívem alakját vette fel.
vagy éppen fordítva; összehasonultunk.
bőrömön, mint hámló cserepek,
sok szamárfüles, gyerekszoba-kék fénykép.
az egyiken kamaszként állok, a jövőbeli énem
arcába nevetve.
vállaimba egy hitetlen, de annál élőbb feszület
dermedt, és csak arra vár, hogy elé kerüljek;
megcsúfolt ajkakkal, beszakadt körmökkel,
s legyen kútmély, szigorú a szemem […]

MEGKÉSETT MEGJEGYZÉSEK AZ IDEI PÉCSI SZÍNHÁZI TALÁLKOZÓRÓL
Legyen bármilyen is a POSZT felhozatala, egy biztos: a Király utcán sétáló fesztiválrésztvevőt változatlanul hatalmába keríti az érzés, miszerint ez a színház ünnepe, s a POSZT-ot érintő politikai és szakmai kérdések jogos, de néha túlontúl tautologikus felemlegetése helyett ez így van rendjén. Bár a napközben látogatható programból valóban több is lehetne.. – FRITZ GERGELY BESZÁMOLÓJA

RIGOLETTO A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOKON
Ősi vita, hogyan is játszunk operát a Dóm téren? A kezdetekben a kérdés föl sem merült, hisz Salzburgot tartották mintának, s a 30-as években az Aida, a Turandot és a Parasztbecsület került színre, nemzetközi szereposztásban, eredeti nyelven. A János vitéz meg a Háry meg persze magyarul. Az újraéledéskor, 1959-ben Vaszy a Hunyadi Lászlóval nyitott, szintén eredeti, azaz magyar nyelven. Csak a 4. évadban, 1962-ben került elő az Aida olaszul. Azóta vegyes a kép… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

A MOHÁCSI TESTVÉREK EGY PIACI NAP CÍMŰ ELŐADÁSA
A Radnóti Színházban bemutatott előadás Závada Pál zsidópogromokat ábrázoló regénye alapján készült, s bátran tekinthető a rendezőpáros legutóbbi munkáinak fényében az egyik legjobban sikerült produkciónak. Závada poétikailag igencsak problematikus regényének erényeit lényegében az előadás mutatja fel: miközben a prózai mű egyes szám első személyű elbeszélője túlzottan ráfókuszál az apró részletekre, addig az előadás egy koherensebb dramaturgiai rendszerben igyekszik átélhetővé tenni az 1946-os események tragikumát… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

A TÚLÉLŐ ÁRNYÉKA. AZ EL KAZOVSZKIJ-ÉLET/MŰ KÖTETRŐL
A magyar művészettörténet-írás egy fontos kísérlete volt a Magyar Nemzeti Galériában 2015 telén megrendezett El Ka­zovszkij-kiállítás, amely egy, a magyar közegtől eltérő formát, a kiállítást mint kanonizációs folyamatot, vagy pontosabban módszert próbálta meg bevezetni, s a félmúlt, illetve a kortársi tendenciák értelmezési keretévé tenni. Látomásossága, attraktivitása túllendítette botlásain azáltal, hogy a kiállítás nem végleges ítéletmondásra, hanem gondolatjátékra, kísérletezésre teremtett reprezentációs forma… – UHL GABRIELLA KRITIKÁJA

SCHIELE ART CENTRUM
Alexander Manolescu (1883–1923?), alias „Sanyi Manó”, amint maga-magát oly gyakran nevezte, becézte ő, aki egy szinte ismeretlen, de meglehetősen színes egyéniség volt. A román-magyar-zsidó származású díszletfestő, költő, színész: kémiai- és fotográfiai kísérletekkel is foglalkozott. Egon és Alexander e varázslatos, mesebéli kisvárosban, Český Krumlovban ismerkedtek össze, itt kötöttek rövid, de mondhatni, hogy nem hétköznapi barátságot… – NAGY ZOPÁN ÍRÁSA

BESZÉLGETÉS NÁTYI RÓBERTTEL
A TÁBLAKÉPFESTÉSZETI BIENNÁLÉRÓL
Július 7-ig még látogatható a XVII. Táblaképfestészeti Biennálé a REÖK-ben. A palota két szintjén absztrakt és figurális alkotásokra bontva tekinthetik meg a látogatók az országos szintű kortárs festészeti seregszemlét. Nátyi Róbert művészettörténészt, a REÖK művészeti vezetőjét kérdeztük a kiállításról… – VARGA RÉKA INTERJÚJA

A HELY
Önmagunk elfogadásáról szólt leginkább Paolo Genovese itthon különösen nagy sikert aratott dramedy-je, a Teljesen idegenek, plusz olyan témákkal flörtölt még a film, mint házastársi hűtlenség vagy homoszexualitás, amelyekből a játékidő végére sikerült előnyt kovácsolni. Az olasz rendező tavalyi dobása látszólag hasonló felütéssel kecsegtet: A hely őrzi a 2016-os darab tematikai és stilisztikai jegyeit, ám sajnos nemcsak hozzáadni képtelen a korábbiakhoz, redukálja is a méltán dicsért film sajátosságait… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

HÁRMAS ALBUMAJÁNLÓ
Aktuálisan felkapott és globálisan ismert albumok, mégsem hallottunk róluk eleget. Új zenei sorozatunkban felderítjük az internet propagált mélységeit, és kiemeljük onnan a legfrissebb alternatív kincseket. Indiekátor című sorozatunk első darabját olvashatják. – PETRÁCS GÁBOR ALBUMAJÁNLÓJA

HEWAR & THE GURDJIEFF ENSEMBLE
Örömmel nyugtázza az ember, hogy Berlinben van valami olyasmi, amit polgári kultúrának lehet nevezni. Nem mintha itthon ne lehetne látni tucatnyi embert a színházak és a koncerttermek előtt, csak persze Berlinben, a 3,5 milliós fővárosban ez nagyon más: nagyobb a város, több a lehetőség, nehéz is olyan utcát találni, ahol ne álldogálna csomó ember, aki éppen arra vár, hogy bemenjen az épületbe, és valami olyasmit halljon, amit komolyzenének szokás nevezni… – GERA MÁRTON BESZÁMOLÓJA